Előrelépésként könyvelhetik el a hálapénz ellenzői a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete (ReSzaSz) és a Szinapszis Kft. közös kutatásának eredményét. A 907 orvos által januárban kitöltött kérdőív összesítésekor kiderült, az elmúlt három évben 19-ről 33 százalékra nőtt a paraszolvenciát teljes mértékben elutasítók aránya. Rossz hír azonban, hogy bár az orvosok nettó alapbére emelkedett az elmúlt három évben (átlagosan 194 ezer forintról 260 ezer forintra), a többség szerint ez továbbra sem garantál biztos jövőképet, és önmagában nem oldja meg a problémát.
Megalázó és kiszámíthatatlan
Dr. Dénes Tamás, a ReSzaSz elnöke rávilágított, a hálapénz az orvosokat is lehetetlen helyzetbe hozza, hiszen megalázó és kiszámíthatatlan. "Kezd lehullni az az álszent lepel, miszerint a betegek hálából adják a pénzt. Valójában nem hálából, hanem félelemből, szolgáltatásvásárlás céljából teszik, azért, mert a rendszer kényszert helyez rájuk. A megoldáshoz ezeket a motivációkat kell semlegesíteni" - foglalt állást a szakember.
A felvetést igazolja, hogy míg 2013-ban minden harmadik orvos gondolta úgy, hogy a hálapénz ténylegesen a hála kifejezésének megnyilvánulása, ma csak 17 százalékuk véli ezt, míg 32 százalék szerint a betegek motivációja nem más, mint a nem megfelelő szintű ellátástól való félelem.
Az orvosok tapasztalatai szerint az elmúlt három évben ugyanakkor...
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
- 26 százalékkal csökkent a hálapénzt adó betegek aránya,
- 12 százalékkal csökkent az átlagosan egy betegtől kapott hálapénz összege,
- 22 százalékkal csökkent az átlagosan egy hónapban kapott hálapénz összege.
A megoldáshoz szükséges lépések
Bár a hálapénzrendszer megszűnéséhez elengedhetetlen a hivatalos bérek emelése, az orvosok fele szerint többek között az "extra" kórházi szolgáltatások legális megvásárlásának lehetősége is szükségszerű lenne a változáshoz. Dr. Dénes Tamás kitért a teljesítményalapú bérezésre is, amely szerinte a megoldási modell része lehet, egyben a jelenlegi finanszírozási rendszerbe is könnyen beilleszthető.
A ReSzaSz elnöke hangsúlyozta, az a kérdés, hogy fel kell-e számolni a hálapénzrendszert vagy sem, eldőlt. A szakszervezet a továbbiakban a hálapénz kivezetéséhez szükséges keretrendszer megalkotásán fog dolgozni és megpróbál együttműködni a mindenkori kormánnyal.
A keretrendszer elemei a következők lehetnek:
- tisztes alapbér
- teljesítmény (minőség/mennyiség) honorálása
- orvosképzés/oktatás megbecsülése
- saját orvosválasztás
- állami és magánegészségügyi rendszer tiszta együttműködése
- jogi szabályozás
Ez is érdekelhet
"Az a szemlélet, amely megtűri a hálapénzt az egészségügyben, mindent megtűr: hogy nem foglalkozunk megfelelő súllyal a kórházi fertőzéssel, nem nézzük a minőségi mutatókat, ez pedig morálisan teljesen szétzilálja a rendszert. Ha a hálapénzhez köthető személet megváltozik, egyre inkább a minőségre tolódik a hangsúly, ami nemcsak a betegnek és az orvosnak, hanem a fenntartónak is jobb lesz" - mutatott rá dr. Dénes Tamás.
