A nepszava.hu több szakértőt is megkérdezett a járóbeteg-ellátás államosításának ötletéről. Rékassy Balázs egészségügyi szakközgazdász a lapnak elmondta, hogy bár az önkormányzati választások előtt a települések kifestik a szakrendelőt és - ha tehetik - pluszszolgáltatást vásárolnak, ezek nem oldják meg a problémákat, amelyek zömében épp amiatt keletkeznek, mert nem szakmabeliek, hanem az egészségügyhöz nem feltétlenül értő laikusok hozzák a finanszírozási döntéseket. Mint mondta, a jelenlegi rendszerben az az intézmény kap (több) pénzt, amelyik ügyesebben lobbizik.
"A szakrendelők működési költségeit a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK, korábbi OEP) és az önkormányzatok biztosítják. A NEAK-tól kapott pénz 80-90 százaléka elmegy a bérjellegű kiadásokra, így szinte alig marad valami a fenntartásra, fejlesztésre" - tette hozzá Rékassy. Mégis, más szakértőkkel együtt ő is úgy gondolja, hogy csak rontana a helyzeten, ha a szakrendelők állami fenntartás alá kerülnének.
Ez is érdekelhet
Pásztélyi Zsolt, a Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség elnöke például arról beszélt a lapnak, hogy az állam nem alkalmas a szakrendelők működtetésére. Mégpedig azért nem, mert össze akarná vonni azokat a kórházakkal. Ennek pedig véleménye szerint az a vége, hogy a rendelőintézet működése háttérbe szorul, és minden forrást vinne a kórház. "A járóbeteg-szövetség mindig is a szakmai és menedzsmenti önállóság megtartásáért fog küzdeni, hiszen ez elengedhetetlen ahhoz, hogy a szakellátás ne csak szükséges rossz legyen" - nyilatkozta.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
