Májunk kritikus feladatot lát el testünkben: ártalmatlan vegyületekkel alakítja a méreganyagokat, legyen szó akár azokról, amelyek saját szervezetünkben termelődtek, akár azokról, amelyeket gyógyszereken vagy alkoholon keresztül kerültek be.
Itt érdemes megjegyezni, hogy a NAFLD gyakoriságával párhuzamosan nő az elhízás és a cukorbetegség is: ugyanis az ezekben szenvedők 70-90 százalékánál megfigyelhető a zsírmáj. A szakértők a NAFLD-t az úgynevezett metabolikus szindróma egyik indikátorának tekintik.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ha pedig májunkban felhalmozódik a zsír, az nem fog azonnal meglátszódni külsőnkön. Az American Journal of Clinical Nutrition szaklapban publikált 2012-es tanulmányból például az derül ki, hogy akik három héten át adtak étrendjükhöz 1000 kalóriányi cukros ételt, azoknak testtömege ugyan csak 2 százalékkal nőtt, de májzsírjuk 27 százalékkal növekedett. Az viszont megnyugtató lehet, hogy májzsírunk csökkenésével testsúlyunk is csökken - és ez fordítva is igaz.
Azonban ha a NAFLD-t nem ismerik fel időben, az számos súlyos problémához vezethet. A diagnózis és a kezelés hiányában a máj begyulladhat, ami úgynevezett szteatohepatitiszhez, zsírmájgyulladáshoz vezethet. Ha a gyulladás súlyos, a hegszövet felválthatja az egészséges szövetet, ilyen esetben pedig a máj képtelen ellátni fontos funkcióit: ezt az állapotot cirrózisként, májzsugorként ismerjük. Gondolhatnánk, hogy ez csak idült alkoholizmus esetében fordulhat elő, de sajnos nem, a jelentős cukorfogyasztás is okozhatja. Egy elzsírosodott máj pedig inzulinrezisztenciához is vezethet.
Ez is érdekelhet
