Budapest, 2007. április 3. (MTI) - A nemzeti drogstratégiában meghatározott feladatokra 2003 és 2005 között mintegy 700-800 millió forintot fordított a kormány - közölte a szociális tárca államtitkár kedden a parlamentben, a drogstratégia megvalósulásáról, az intézményrendszer átvilágításáról és hatékonyságvizsgálatáról szóló beszámoló általános vitája kezdetén.
Csizmár Gábor elmondta: nem állítható, hogy teljesen kiépültek a szociális és egészségügyi szolgáltatások, de jelentős fejlődés történt a hosszú távú drogterápiát nyújtó intézményeknél; már 13 drogbetegekre specializálódott intézmény működik az országban.
A drogambulanciák száma az elmúlt években megduplázódott, néhány megye kivételével már mindenhol működik, és a hiányzó ambulanciák létrehozásához a költségvetés forrást biztosít - hangoztatta.
Közölte: a közoktatási intézmények körében meghirdetésre kerülő drogprevenciós pályázat eredményeként ilyenek a közoktatási intézmények 91 százalékában működnek.
Az ártalomcsökkentő programok folyamatos támogatást kapnak, jelenleg öt helyen működnek az országban tűcsere-automaták, a büntetés-végrehajtás intézeteiben is létrejöttek prevenciós részlegek - számolt be az eredményekről.
Mint mondta, működik az elterelés jogintézménye is; évente 5.000-6.000 a különböző kezeléseken részt vevők száma. Törvény határozza meg a szenvedélybetegek számára az úgynevezett alacsonyküszöbű szolgáltatások körét, és tartalmát, amelyekre vonatkozóan 2007-től a normatív finanszírozás feltételei is megteremtődtek - tette hozzá.
Kitért arra is, hogy 2004-ben elkezdte munkáját a nemzeti drog fókuszpont, amely a drogmonitorozás EU-s intézményrendszerének központja.
Az államtitkár kiemelte: a következő időszak feladata a drogprevenciós szakmai programok akkreditációs rendszerének kidolgozása. Megjegyezte, hogy az addiktológiai terület szakember hiánnyal küzd, ezért ez ellen is tenni kell.
Az ellenzéki pártok nem támogatták a nemzeti drogstratégiáról szóló beszámolót a javaslat keddi parlamenti vitájában.
A Fidesz nevében felszólaló Ágh Péter azt mondta: a 2002-es kormányváltást követően a kabinet liberális irányba terelte a drogpolitikát, nőtt a kábítószert kipróbálók száma. Szerinte a statisztikai adatok azt mutatják, hogy a kormány rossz úton jár, ha folytatja ezt a liberális gyakorlatot. Szerinte több pénzt kellene fordítani a megelőzésre és a tájékoztatásra.
Hoffmann Rózsa (KDNP)a jelentés adataira hivatkozva arra hívta fel a figyelmet, hogy 2004-es adatok szerint a 17-18-éves középiskolások 47 százaléka fogyasztott már valamilyen kábítószert, a kipróbálók aránya 25 százalékról 50 százalékra nőtt, valamint emelkedett a kezelt betegek száma is.
Véleménye szerint a beszámoló ugyanakkor mellőzi az adatok mögötti okok feltárását, nem ad megoldási javaslatokat és magyarázatot például arra, hogy a szakiskolások körében a legnagyobb a kábítószer-fogyasztás, illetve, hogy miért nincsenek adatok a kábítószer megszerzése érdekében elkövetett bűncselekményekről. A KDNP-s politikus hangsúlyozta: a rosszul szervezett felvilágosítási programok, ahol csupán a kábítószereket mutatják be, éppen az ellenkező hatást érhetik el.
Szerinte bocsánatot kellene kérniük azoknak a közszereplőnknek, politikusoknak, akik az utóbbi időben a marihuana-fogyasztás liberalizációja mellett álltak ki, hasonlóan a brit The Independent című laphoz, amely elnézést kért, amiért 10 évig kampányt folytatott a cannabis származékok liberalizációjáért.
Pettkó András (MDF) arról beszélt, hogy az Orbán-kormány időszaka alatt hozott szigorúbb törvények hatása megmutatkozott volna, ha 2002 decemberében az SZDSZ javaslatára nem enyhítették volna a kábítószerrel való visszaélésre vonatkozó büntetőjogi szabályozást. Nem engedélyezni és eltűrni kell az önsorsrontást, hanem meg kel előzni a problémát - hangsúlyozta.
Az SZDSZ vezérszónoka, Gusztos Péter azt mondta, hogy a 2002-es módosítás az elterelés intézményét szélesítette ki, így ezt a lehetőséget már nem csak a kábítószerfüggők, hanem az eseti fogyasztók is igénybe vehették. Szerinte a fogyasztókat nem lehet bűnözőként kezelni, csak megelőzéssel lehet eredménye elérni.
Amíg azonban a magyar büntetőjog a fogyasztókat is börtönbüntetéssel fenyegeti, nem várhatjuk el, hogy a fiatalok teljes őszinteséggel számoljanak be kábítószerfogyasztási szokásaikról, így a legtöbb esetben rejtve maradnak ezek a problémák - tette hozzá.