A brit John B. Gurdon és a japán Jamanaka Sinja kapta megosztva az idei orvosi-élettani Nobel-díjat - jelentették be hétfőn a svéd Karolinska Intézetben Stockholmban. Az illetékes bizottság indoklása szerint a két tudós azzal a felfedezésével érdemelte ki a díjat, hogy az érett sejteket vissza lehet programozni pluripotens sejtekké, amelyekből számos sejttípus alakítható ki.
Inventas vitam iuvat excoluisse per artes - szép dolog az életet találékony művészetekkel nemesíteni: ez a latin nyelvű mondat olvasható a Nobel-díj kitüntetettjeinek ajándékozott érmén. A díj alapítója, a kalandos életű svéd robbanóanyag-gyáros, Alfred Nobel volt, aki mesés vagyonát a dinamit feltalálásával alapozta meg. Nobel azon kevesek közé tartozik, akik még életükben elolvashatták nekrológjukat, de ez nem szolgált örömére. Több lap ugyanis 1889-ben bátyja halálakor őt búcsúztatta, igen kevésé hízelgő szavakkal. Nobel átgondolta életét és úgy döntött, vagyonát a béke céljaira és az emberiség jótevőinek jutalmazására fordítja.
Dicsőség és pénz
A fizikai, a kémiai és a közgazdasági díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia, az orvosi díjat a Stockholmi Károly Egyetem , az irodalmi díjat a Svéd Akadémia, a Nobel-békedíjat a Storting, a norvég parlament képviselőiből alakult öttagú bizottság ítéli oda. (A díj alapítása idején Norvégia és Svédország uniót alkotott). Ezen intézményekhez február 1-jéig kell a jelöléseknek befutniuk, az értékelést szeptemberig végzik el, a döntést októberben hozzák nyilvánosságra.
A díjakat 1901 óta osztják ki Nobel halálának évfordulóján, december 10-én. A kitüntetettek egy 18 karátos aranyból készül és 24 karátos arannyal bevont érmet, egy oklevelet és nem utolsósorban egy csekket kapnak. A díj átvétele határidőhöz kötött, ennek elmúlta után csak az érem és az oklevél jár, a pénz nem. A kitüntetettek fél évszázadig egyre kisebb pénzösszeggel gazdagodtak, mert a végrendelet értelmében a vagyont nem lehetett befektetni. Erre 1953 óta van lehetőség, az összeg nagysága azóta a Nobel-alapítvány bevételeinek arányában változik, idén nyolcmillió (adómentes) svéd korona. Ez átszámítva mintegy 263 millió forintot ér.
A kialakult gyakorlat szerint a díjak megoszthatók, de legfeljebb három személy között, a Nobel-békedíjat pedig nemzetközi szervezetek is megkaphatják. Elvileg csak élő személyeket tüntetnek ki, kivételt kétszer tettek: az irodalmi díjnál Erik Karlfeldt svéd költő, a Nobel-békedíjnál a szintén svéd Dag Hammarskjöld volt ENSZ-főtitkár esetében. A tavalyi évben a kanadai Ralph Steinman, aki megosztva kapta az orvosi-élettani Nobel-díjat, a kitüntetés bejelentése előtt három nappal meghalt, de a díjat nem vonták vissza.
25 és 90 éves is nyert
A Nobel-díjnak 1901 és 2011 között összesen 853 kitüntetettje volt, közülük 44 nő és 23 szervezet. A kitüntetettek átlag életkora 59 év, a díjazottak közül a legfiatalabb a brit Lawrence Bragg volt, aki a fizikai Nobel-díjat 1915-ben 25 évesen kapta meg, a legidősebb pedig az amerikai Leonid Hurwicz, aki 2007-ben 90 évesen nyerte el a közgazdasági Nobel-díjat. A ma élő legidősebb Nobel-díjas a 103 éves olasz Rita Levi-Montalcini, aki 1986-ban kapott orvosi Nobel-díjat. Háromszor (a Nobel-békedíjjal) csak a Nemzetközi Vöröskeresztet tüntették ki. Öten vannak, akiket két Nobel-díjjal tüntettek ki, közülük az amerikai Linus Pauling az egyetlen, aki mindkettőt mással meg nem osztva kapta (a kémiai Nobel-díjat 1954-ben, a Nobel-békedíjat 1962-ben).
A győztesek sem tudják előre
A Nobel-díj nyerteseit mindössze néhány perccel a hivatalos bejelentés előtt értesítik csak, telefonon. Ez azonban nem is olyan egyszerű - árulta el Astrid Gräslund, a kémiai bizottság titkára. A díjazottak ugyanis nem feltétlenül ülnek a telefon mellett, ráadásul az időeltolódás miatt megeshet, hogy épp álmukból kell felverni őket a hírrel. De állítólag arra is volt már példa, hogy rossz számot kaptak, így egy azonos nevű embert hívtak fel, aki nem is volt tudós. Ezzel együtt a tapasztalatok szerint háromból kétszer fel szokták venni a telefont.
Goran Hansson, az orvosi-élettani Nobel-díjról döntő bizottság titkára szerint a bejelentés pillanata az év fénypontja, de egyben idegőrlő momentum is, mert az egész világsajtó előtt kell megtennie és elmondania az indoklást a Karolinska Intézetben . "Öt nyelven kell felolvasnom, gyakorolnom kell előtte egy kicsit. Nehezen jön a nyelvemre az orosz, és a francia is nehéz lehet időnként" - ismerte el.
A fizikai és a kémiai Nobel-díj kitüntetettjének nevét kedden, valamint szerdán közlik Stockholmban. Hagyományaihoz híven a Svéd Akadémia egyelőre nem jelölte meg, mely napon hirdeti ki az irodalmi kategória nyertesét, de minden valószínűség szerint csütörtökön a déli órákban lehet számítani a bejelentésre. Pénteken a norvég fővárosban, Oslóban hozzák nyilvánosságra, hogy ki kapja a Nobel-békedíjat. A közgazdasági Nobel-díj kitüntetettjének kilétét október 15-én ismertetik.