Talán különösnek hangzik, hogy mindazok az orvosok és ápolók, akik a mindennapokban mások egészségéért dolgoznak, maguk is betegesek. Több kutatás is kimutatta, hogy az egészségügyben dolgozók egészségi állapota rosszabb az átlagosnál, továbbá gyakoribb esetükben a pályaelhagyás, és a kiégés is nagy arányban érinti őket. Ennek egyik fő oka persze az állami egészségügyben mindennap tapasztalt túlterheltség és alulfinanszírozottság, de ugyanilyen jelentős probléma az emberi kapcsolatok leépülése, illetve a gyógyítás helyébe lépett arctalan futószalag-munka okozta motiválatlanság. A Pozitív Attitűd Formálás - Az emberibb egészségügyért ( PAF ) nevű nonprofit civil szerveződés konferenciáján új, fenntarthatóbb utat mutattak az orvoslásban.
A PAF 2012-es megalakulása óta azon dolgozik, hogy az egészségügyben újfajta, emberibb szemléletmód vesse meg a lábát. Véleményük szerint nemcsak az orvos-beteg kapcsolat nem elég mély, de az egészségügyi intézményen belül dolgozók közötti mindennapos kommunikáció is akadozik. Mindez pedig nem, illetve nem csak pénz kérdése. Konferenciájára a civil szervezet több olyan orvost és egészségügyben dolgozó szakembert meghívott, aki saját tapasztalatát oszthatta meg a páciensközpontú gyógyítás előnyeiről és a pozitív szemlélet hatásairól.
Csalódás érheti, aki segíteni szeretne
Számos hatás érhet egy fiatalt, amely után az orvosi pályát választja: egyeseket az élettan iránti kíváncsiság vezet erre a pályára, míg másokat a gyógyítás, a segítségnyújtás iránti vágy. Ez utóbbiakra sokszor keserű évek várnak a hazai egészségügyben - mondta el a konferencián Dr. Berényi Tamás, a Semmelweis Egyetem Sürgősségi Betegellátó Osztályának osztályvezető főorvosa. "Egy megrekedt, átpolitizált társadalomban élünk, amely nem képes a modern, 21. századi kérdések megválaszolására. Sajnos ugyanez a helyzet a magyar egészségügyben is, amely ugyanolyan archaikus és statikus, de semmiképpen sem betegközpontú" - hangsúlyozta.
Jól ismert tény, hogy az orvosszakmák túlnyomó többségében általános a hiány, kevésbé hangsúlyos azonban, hogy emiatt a Magyarországon maradt, és az itteni, millió léket kapott egészségügyet fenntartani igyekvő kevesekre milyen nyomás hárul. Dr. Berényi Tamás szerint néhány egyszerű szemléletbeli változás is óriási változást hozhat a mindennapokban. Ezek az alábbiak lehetnek.
- Nem várt visszajelzések: Fel kell tudni töltekezni azokból az apró, de annál jobban eső visszajelzésekből, amelyeket páciensétől vagy munkatársaitól kaphat az orvos.
- Tudni kell veszíteni: Néha akármit tesz is az orvos, nem mentheti meg betegét. Ilyenkor el kell fogadni a vereséget, ha azonban minden betegével "meghal", akkor nem tud sokáig gyógyítani.
- Csapatmunka: Azonos értékrend vagy cél kell, hogy összekovácsolja a csapatot, amelyet alkothat akár két ember is. A tudat, hogy nem vagyunk egyedül a problémákkal, önmagában is erőt ad, hogy szembenézhessünk velük.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
"Nem véletlen, hogy a magyar orvosok korábban halnak a betegeiknél, vagy hogy gyakoribb köreikben a válás. Ezt a problémát nem lehet egy kicsivel magasabb fizetéssel vagy új munkaruhával gyógyítani. Egy emberibb kapcsolati rendszer kialakítása legalább ilyen fontos lehet számukra" - tette hozzá Dr. Horváth Ildikó, az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet igazgatóhelyettese. Mint mondta, az empatikus kommunikáció tanulható, és számos külföldi példa igazolja pozitív hatásait a gyógyító folyamatokban.
Amikor a beteg nyugtatja az orvosát
"Kisgyerekként mindig arról álmodoztam, hogy gyógyító leszek, de orvosként sokáig nem volt erre lehetőségem" - mondta el a konferencián az együtt érző orvoslás nemzetközi szinten ismert képviselője, Dr. Robin Youngson is. Az angol származású aneszteziológus szakorvos bevallotta, hogy korábban maga is távolságtartó volt a betegekkel, az egészségügyben azonban jó néhány olyan élmény érheti a dolgozókat, amely alapjában megváltoztatja a szemléletüket.
Számára a szemléletváltást egy 85 éves nő hozta el, aki első megítélése alapján az egyik legbetegebb páciense volt addigi szakmája során. Súlyos szívbeteg volt, cukorbeteg és mozgássérült, mert egy korábbi stroke miatt fél oldalára lebénult. Erős vérzés miatt azonnal meg kellett műteni, de a doktor arra is alig látott esélyt, hogy a beavatkozást túlélje. Feszültségét próbálta leplezni, de mint kiderült, sikertelenül: a rendkívül rossz állapotban lévő nő ugyanis még saját orvosát akarta megnyugtatni úgy, hogy egy "disznó" viccet mesélt neki. "Ez volt az a pillanat, amikor az előírás szerinti orvos-beteg kapcsolatot kidobtuk az ablakon" - emlékezett vissza.
Ez is érdekelhet
Az idős nő túlélte a műtétet, és azzal viccelődött utána az orvosával, hogy nem is saját magáért, hanem az orvosáért imádkozott, hogy átvészelje a beavatkozást. Dr. Youngson szerint az eset egyik fontos tanulsága, hogy a beteg is törődhet orvosával még akkor is, ha úgy tűnik, hogy ennek éppen fordítva kellene történnie. A másik pedig, hogy a nevetésnek valóban gyógyító ereje van. "Sokan úgy hisszük, hogy a világ körülöttünk kőbe van vésve, holott egyáltalán nem: alakul, reagál ránk. Törekvéseink, pozitív szemléletünk környezetünkre is ráragad és sokszor megnyithatatlan ajtókat szakít át" - magyarázta az aneszteziológus.
