Egy friss kutatás szerint a horkolás nem csak partnerünk számára lehet igen zavaró, de számos egyéb veszélyt is rejt magában. Taiwani tudósok például kimutatták, hogy a hangos horkolás hátterében igen gyakran kimutatható alvási apnoe hatására kétszeresére nőhet a zöld hályog kialakulásának esélye.
A fenti jelenség hátterében a szakemberek szerint az állhat, hogy az alvási apnoe következtében kevesebb oxigén jut a szembe, ezért alakul ki rajta a hályog. De nem ez az egyetlen meglepő következménye a horkolásnak, hatására ugyanis akár stroke és szívbetegség is kifejlődhet. Ennek oka, hogy a horkolás következtében elvékonyodhat a fő nyaki ütőér, így aztán könnyen elzáródhat a vér útja az agy irányába.
A fentiekhez hasonló, meglepő összefüggések más területeken is előfordulhatnak. Gondolna-e például bárki arra, hogy egy kificamodott boka tartós fejfájást okozhat? Pedig így van, a sérült boka miatt ugyanis megváltozik a járásunk, aminek hatására más testrészeinkre kerül a terhelés. Hogy kíméljük a sérült lábat, a másik lábra helyezzük a testsúlyunkat, ehhez viszont meghajlik a hátunk, megemelkedik a vállunk, fejünk pedig hátrafele billen. Mindezek hatására a koponyába vezető idegek irritálódnak, így krónikus fejfájás alakulhat ki.
Hasonlóan meglepő az álmatlanság és a rák közti összefüggés, pedig ez is előfordulhat. Az alváshiány hatására ugyanis a melatonin hormon szintje lecsökken, ami azért veszélyes, mert ez a hormon képes meggátolni a tumorok növekedését.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
De az sem jutna sokunknak eszébe, hogy a fájó ízületek megnövelik a szívbetegség kockázatát, főleg, ha ujjízületekről van szó. Egyes vizsgálatok szerint a vérzsír magas szintje - ami a szívbetegségekért is felelőssé tehető - porcleválást is okozhat, ami ízületi gyulladást (osteoarthritis) válthat ki, legfőképpen az ujjakban.
A termékeny korban levő nők közül minden tizediknél jelentkezik a PCOS, vagyis a policisztás petefészek szindróma, mely nemcsak rendszertelen menstruációt és meddőségi gondokat okoz, de a cukorbetegség kockázatát is megnöveli. Ennél az állapotnál apró ciszták keletkeznek a petefészkekben, amit minden bizonnyal a túl magas inzulinszintet okoz, ami pedig - mint köztudott - a vércukorszintet is megnöveli.
Szintén összefüggés mutatható ki az aurás migrén és a stroke között, azok körében ugyanis, akik ezzel a súlyos fejfájással küzdenek, jóval nagyobb a szívbetegség és a stroke előfordulása is. Stroke akkor következik be, ha egy vérrög vagy agyvérzés miatt az agy vérellátása gátlódik. Hogy mindez miként függ össze a migrénnel, az egyelőre még nem tisztázott, de minden bizonnyal mindkét esetben a vér útjának akadályoztatása áll a háttérben.
A gyulladásos bélbetegség (IBS-betegség) könnyen okozhat hátfájást is. Az IBS-betegek negyede küzd arthritisszel, és a gyulladás sokszor a hasnyálmirigyet is érinti. A hasnyálmirigy közelében számos ideghálózat fut végig, így a gyulladás esetén ezek is stimulálódhatnak, és hátfájáshoz vezethetnek.
Az Alzheimer-kórban szenvedő idős emberekben 50 százalékkal kisebb valószínűséggel alakul ki daganat, mint más hasonló korú emberekben, a daganatos megbetegedésekben szenvedőkben pedig 35 százalékkal alacsonyabb a valószínűsége az Alzheimer-kór kialakulásának. Mindkét állapot az öregedési folyamattal áll összefüggésben, de míg a rákot a kontrollálatlan sejtburjánzás, addig az Alzheimert az agysejtek pusztulása okozza. A rejtélyes összefüggés hátterében a gének állhatnak, amelyek az egyik betegség kialakulásának valószínűségét növelik, ugyanakkor csökkentik a másik betegség kockázatát.
Ez is érdekelhet
