A lupusz - teljes nevén szisztémás lupus erythematosus (e.: lupusz eritematózusz) - krónikus autoimmun-betegség, amelynek következtében az érintett szervek begyulladnak és különböző mértékben károsodnak. Felismerését nehezíti, hogy szinte nincsenek csak erre a kórra jellemző tünetek, ráadásul a panaszok hol fellángolnak, hol évekig nem tapasztalják őket a betegek. A világon körülbelül 5 millió ember szenved lupuszban , hazánkban becslések szerint 7-9 ezren.
Nekik jelenthet óriási változást, ha az orvosoknak végre sikerül kifejleszteniük egy olyan eljárást, amivel gyógyítható lesz a betegség, vagy legalábbis tünetmentes állapotot lehet vele elérni. Ennek első lépése, hogy a kutatók megértik, pontosan mi áll a lupusz hátterében. Egyre több bizonyíték támasztja alá azt, hogy a betegséget az okozza, hogy a szervezet túl sokat termel az I. típusú interferon nevű fehérjéből, ami az immunrendszer szabályozásáért felelős.
Egy fehérje tehet róla?
Eric Morand és kutatócsoportja egy antifromulab nevű gyógyszert vizsgáltak, amely az I. típusú interferonok receptoraira tapadva megakadályozza a fehérjéket abban, hogy túlműködésre ösztönözzék az immunrendszert. Ehhez véletlenszerűen kiválasztottak 362 lupuszos embert, akik havonta antifromulabos vagy placebós injekciót kaptak majdnem egy éven keresztül. Az eredményeikből pedig az derült ki, hogy az antifromulabbal kezelt betegek 48 százalékánál sikerült ezt elérni, míg azoknál, akik placebót kaptak, csak 32 százalékos volt ez az arány.
Ebből következtetve az antifromulab fontos mérföldkőnek tűnik a lupusz kezelésében , de persze messze még a teljes siker. A gyógyszer szedése ugyanis növelte a légúti fertőzések számát, ami valószínűleg annak a következménye, hogy az immunrendszer szabályozásáért felelős fehérjét blokkolja. A kutatók szerint ugyanakkor ezeket a kockázatokat csökkenteni lehet azzal, ha az érintetteket beoltják a vonatkozó betegségek ellen. Tehát a jövőben ez alapján szeretnének kikísérletezni egy hatásos gyógymódot a lupusz ellen.
Forrás: New Scientist