Egy lépéssel az ízületi elváltozások előtt
A porc kopása lassítható, illetve megállítható a kondroitin-szulfáttal és a glükózaminnal történő megelőző kezelés eredményeképpen. A kondroitin-szulfát a porcszövet szerkezetének fenntartásával az ízületi fájdalmat mérsékli, az idült ízületi gyulladás tüneteivel járó csontbetegségek tüneteit enyhíti. Gyakran kombinálják glükózamin-származékokkal, mert így a készítmény hatékonysága tovább növelhető.
A megfelelő biztonsági adatok hiánya miatt fokozott elővigyázatosság szükséges a szer szedésével kapcsolatban, ha a páciens terhes, szoptat, gyermek, véralvadásgátlót szed vagy cukorbeteg.
Nincs többé fájdalom, csak mozgatható ízületek
A nem szteroid gyulladásgátlók (NSZGYG-k) többsége egy prosztaglandinnak nevezett fájdalomkeltő vegyület termelődését csökkentve a gyulladás miatt fennálló panaszok, mint a duzzanat, a fájdalom és az izületi merevség súlyosságát enyhíti. Az ízületi gyulladás gyógyszeres kezelésére alkalmazott hatóanyagok közé tartozik az ibuprofen, a piroxicam, a phenylbutazon, a diclofenac nátrium sója, az indometacin. Bár a NSZGYG-k jelentős részének hatásmódja azonos, a beteg kórelőzményének ismeretében és a lehetséges gyógyszerkölcsönhatások mérlegelésével a kezelőorvos személyre szabottan választja ki a páciens számára az optimális gyulladáscsökkentő szert és rendeli el annak minimális, de még ható dózisát.
A NSZGYG kezelés alatt jelentkező mellékhatások sokfélék lehetnek, a gyomor-bélrendszert érintő károsodások (fekélyek, vérzések) mellett idegrendszeri panaszok (fejfájás, szédülés), vérképzőrendszeri eltérések, bőrkiütések, ödémák előfordulására is számítani lehet.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
- Az ibuprofen alkalmazása azért tekinthető előnyösnek, mert a betegek jobban tolerálják, a kiváltott mellékhatások kevésbé súlyosak. A rövid felezési idő sem jelent használati korlátot, hiszen az ízületi résbe lassan jut be és ott tartósan magas mennyiségben mutatható ki.
- A piroxicam gyulladáscsökkentő hatása kifejezett, hosszú felezési ideje miatt elég az előírt adagot napi egyszer alkalmazni.
- A phenylbutazon, diclofenac tartalmú kenőcsökkel egyes ízületi panaszok sikeresen kezelhetőek, és a helyi használat miatt súlyos mellékhatások jelentkezésétől sem kell tartani.
- Az egyik legerősebb hatású NSZGYG az indometacin, melynek alkalmazása körültekintést igényel, hiszen a mellékhatások megjelenésének gyakorisága eléri a 40 százalékot. A fekélykeltő potenciál magas, a tartósan indometacint szedő betegek több mint negyede súlyos fejfájásról számol be.
Terhes és szoptató kismamák, gyermekek és idősek esetében az erős hatású NSZGYG-k használata nem, vagy csak folyamatos orvosi kontroll mellett ajánlott.
A gyógyszer-kölcsönhatások jelentkezésének aránya ennél a hatóanyagcsoportnál magas, ennek oka az, hogy a szérumfehérjékhez nagy affinitással kötődve, más terápiás hatású vegyületeket könnyedén leszorítanak. Ez különösen veszélyes lehet olyan esetekben, amikor a páciens például véralvadásgátlót, vagy szulfonamid származékot szed.
Helyileg adott szteroidok: minimalizáljuk a mellékhatásokat
A kortikoszteroidok erős gyulladáscsökkentő vegyületek. Hatásmechanizmusuk alapja, hogy gátolják az arachidonsav azaz közvetve a prosztaglandin és még számos más vegyület képződését a sejtmembrán foszfolipidekből. Tekinthetjük ezért őket a NSZGYG-k "feletteseinek", hiszen egy szinttel feljebb avatkoznak be a gyulladás láncfolyamatába. Hatásukra a szervezet védekezőképessége csökken, a fehérvérsejtek működésének mintázata módosul. A szteroidokkal való kezelés kizárólag tüneti, a háttérben meghúzódó okok megszűntetése nem történik meg.
Maximális terápiás előny minimális kockázattal
Azzal, hogy a szteroid bevitele nem szájon át történik, hanem közvetlenül a fájó ízületbe juttatják, a súlyos mellékhatások kivédhetők, illetve előfordulási kockázatuk alacsony szinten tartható. Így általában nem kell tartani a következő súlyos reakcióktól, amelyek nagydózisú és/vagy hosszantartó szteroid-szedés következményei lehetnek: csontritkulás, gyomorfekély, izomfájdalom, vérnyomás-emelkedés, központi idegrendszeri ingerlékenység-fokozódás, bőrelvékonyodás, gyermekeknél növekedés visszamaradás. A gyors gyógyszermegvonás hatására a fájdalom erősebben térhet vissza, és a gyulladás is újra jelentkezhet.
A különböző ízületi megbetegedések kezelése alatt ezeket a származékokat injekció formájában az érintett területre juttatják. Főleg akkor használatosak, ha a diagnosztizált betegség egy, vagy csak néhány ízületet érint, főleg a térd-, az ujj-, és a vállízület esetében, és más gyógyszerek nem tudják a fájdalmat és a duzzanatot mérsékelni. Akár egy injekciótól drámai javulás következik be. Az ízületi károsodás veszélyét növeli az ízületbe történő többszöri injekciózás, ezért az ismétlések között célszerű egy adott időtartam kivárása.
A szteroid tartalmú készítmények vénykötelessége biztosítja azt, hogy a gyógyszeres kezelést a beteg a kezelőorvos felügyelete alatt folyamatos kontrollvizsgálatok mellett biztonsággal folytathassa.
Hogy ne romoljon tovább a helyzet: a betegség lefolyását módosító vegyületek
Léteznek a terápiában olyan hatóanyagok, melyek az ízületi gyulladás előrehaladásának folyamatát képesek lassítani. Ebbe a csoportba sorolhatóak az aranysók, a penicillamin, a sulfasalazin, az antimaláriás szerek és az egyes immunszupresszív szerek. A terápiás hatás a kezelés elkezdését követően csak hónapok múlva jelentkezik. A mellékhatások súlyossága és a kezelés hosszútávú volta egyaránt indokolja, hogy szoros orvosi megfigyelés alatt történjen a beteg gyógyszerelése.
Ez is érdekelhet
A jövő tudománya a jelenben a molekuláris biológia, amely várhatóan az ízületi gyulladás kezelésére is talál optimális alternatívát a háttérben húzódó folyamatok precíz feltérképezésének segítségével.
