A háziorvosok, rendelők és kórházak után a gyógyfürdőkben is ellenőrzik: jogosultak vagyunk-e az ingyenes ellátásra.
A szakorvosi rendelőkben, a kórházakban elektronikus úton, a háziorvosoknál azonban egyelőre csak papiron ellenőrzik április elsejétől, hogy rendelkeznek-e a betegek az egészségügyi szolgáltatás igénybevételéhez elengedhetetlen jogviszonnyal.
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) havonta postázza majd a háziorvosoknak azokat a lajstromokat, amelyekből kiderül, rendelkeznek-e pacienseik jogviszonnyal. Ha nem, akkor erről a doktor két példányos nyilatkozatot állít ki, amelynek egyike az orvosi dokumentációba kerül, míg a másikkal útjára indulhat a beteg tisztázni: mi hibádzik jogosultsága körül. Ezzel a kérdéssel a területileg illetékes megyei egészségbiztosítási pénztárhoz kell fordulnia.
Az OEP nyilvántartási főosztályának helyettes vezetője szerint nem maradnak dolog nélkül a szakorvosi rendelők, s a kórháziak sem. Izsák Iván úgy véli, nekik annyival könnyebb lesz a dolguk, hogy elektronikus úton, on-line rendszerrel - ahogy jelenleg a gyógyszertárakban a közgyógyellátási jogosultságot ellenőrzik - vizsgálódnak. Ha a TAJ-szám beütése után a rendszer a beteg jogosulatlanságát jelzi, ez elvileg azt jelentheti, hogy fizetnie kell a kezelésért. Természetesen senki sem fizet! Sem a háziorvosnál, sem a szakrendelőben, sem a kórházban. Legalábbis idén, december 31-ig. A rendelkezésre álló háromnegyed év arra szolgál, hogy ki-ki tisztázza, mit kell tennie - esetleg mennyi járulékot, s hova szükséges fizetnie, amennyiben ezt eddig nem tette - annak érdekében, hogy januártól már neki is a zöld lámpa gyulladjon ki.
Persze az is előfordulhat, hogy hirtelen rosszullét miatt kerül valaki orvos elé, s épp nincs nála a TAJ-kártyája. A rendszer - legalábbis a szakrendelőkben és a kórházakban - akkor is képes az ellenőrzésre, ha az érintett személyes adatait ütik be. A központi adatbázisból ebben az esetben - adatvédelmi okokból! - nem küldik vissza a beteg TAJ-számát, csupán jelzik: jogosult vagy sem az ellátásra. Valódi sürgősségi esetben persze ennek nincs igazán jelentősége, hiszen ekkor állampolgári jogon jár az ellátás.
A személyes adatok közlésénél a belügyminisztériumi nyilvántartásban, s a személyi igazolványban szereplő nevet kell megadni. Előfordult, hogy a program azért nem talált meg egy férfit a rendszerben, mert négy év alatt háromszor nősült, mindannyiszor felvette az épp aktuális nej nevét, ám ezt nem vezetette át a BM nyilvántartásában.
Izsák Iván arra is felhívta a figyelmet, hogy a munkaviszony megszűnése után - ha például valakit elbocsátanak állásából - 45 napig jogosult az ingyenességre, gyakorlatilag ennyi ideje van arra, hogy rendezze jogviszonyát: új állást kerítsen vagy bejelentkezzen a munkaügyi központba.
Vannak esetek, amikor viszont sem most, sem a jövőben nem vizsgálják majd, jár-e az ingyenesség vagy sem. Ezek állampolgári, s nem biztosítotti jogon járó ellátások, illetve olyanok, ahol fizikailag képtelenség az ellenőrzés. Ilyen a mentés, a betegszállítás, a védőnői szolgáltatás, s az otthoni szakápolás.
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár szeptember elsejétől kezdi ellenőrizni a háziorvosokat, a szakrendelőket, s a kórházakat, vajon vizsgálják-e betegeik jogosultságát. Ha mulasztáson kapják az intézményt, akkor a kezelés, illetve beavatkozás árának 90 százalékát fizetik ki. A háziorvosi mulasztásnak azonban idén még nem lesznek következményei. Nem ússzák meg a jogosultság ellenőrzését a gyógyászati segédeszközök forgalmazói, s a gyógyfürdők sem, amelyek némi haladékot kaptak: nekik december elsejétől kell végrehajtaniuk az új feladatot.
Az OEP munkatársai - elmondásuk szerint - ma már nem is bosszankodnak, legfeljebb némileg unják azt az időről időre felröppenő hírt, amely arról tudósít, a lakosság számához viszonyítva mennyivel több TAJ-kártya van forgalomba. A kártyák száma indiferens, hiszen azt születésekor mindenki automatikusan megkapja, az elhalálozottak után maradót pedig nem kell leadni. Ráadásul mintegy háromezer forintért bárki újat is kiválthat, amennyiben elveszítette a régit. A kártyán szereplő szám - az azonosító jel - azonban mindig ugyanaz. Legyen tehát bárkinek bármennyi kártyája, az ezeken szereplő azonos szám alapján a rendszer csupán egyetlen egyet ismer el érvényesnek. Jövőre csak azt, amelyik mögött járulékfizetés van.
Mindezeknél azonban sokkal fogasabb, s bonyolultabb kérdés, hogy ki, miként, s főként mekkora fizetség fejében szerezhet jogosultságot az ingyenes orvosi ellátásra. Ennek - fogalmaz Izsák Iván - sokféle útja-módja van. Néhány, a lakosság többségét érintők közül:
A nyugdíjasok - számuk megközelíti a három milliót - ellátását a központi költségvetés fedezi. Hasonló a helyzet a gyerekekkel, kisdiákokkal, s nappali tagozatos középiskolásokkal, illetve főiskolai, egyetemi hallgatókkal. Róluk tanintézményüknek egyszer kell évente jelentést adniuk, bár az utóbbi időkig erről sokszor megfeledkeztek. Az ellenőrzések - s a néhány milliós büntetés - hatására ma már pontosan eleget tesznek e kötelezettségüknek. Örökös egyetemistaként egyébként nem lehet szert tenni élethossziglan tartó ingyenes orvosi ellátásra, mivel a felsőoktatási törvény az államilag finanszírozott, illetve költségtérítéses hallgatók esetében egyaránt meghatározza a képzésben tölthető félévek számát. A hallgatói jogviszony szüneteltetésének idejére viszont megmarad a jogosultság, s jár az ingyenesség.
Jogszabályi hiány miatt azonban egy, esetleg két hónapra jogosultság nélkül maradhatnak a továbbtanuló érettségizők. Nekik ugyanis a maturálás után még 45 napig jár az ingyenesség, legközelebb viszont akkor, ha főiskolájuk, illetve egyetemük jelenti őket. S mivel a felsőoktatásban általában szeptember közepe- vége felé kezdődik a tanév, az első hallgatói listát csak október elején postázzák. Idén feltétlenül jár az ellátás erre az időszakra is, s megszüntetve e jogházagot, nagy valószínűséggel így marad a továbbiakban is.
Magyarországon tanuló külföldi diák csak akkor veheti igénybe fizetség nélkül az egészségügyi ellátást, ha a magyar állam ösztöndíjával tanul nálunk.
Fizet az állam a munkanélküliek, s a szociálisan rászorulók után, ahogy biztosítja a gyed-en, gyes-en lévők orvosi ellátását is. A központi költségvetés ugyancsak gondoskodik arról a néhány ezer, igen idős emberről, akik korábban úgynevezett házastársi pótlékban részesültek. Április elsejétől viszont egészségbiztosítási járulékot kell fizetniük az őstermelőknek, s nem ússzák meg e kötelezettséget a közteherjegyes alkalmi munkavállalók sem.
Fontos változás, hogy április 1-től megszűnik a nagykorú eltartott hozzátartozó kategóriája. Akik ezt követően nem tesznek szert másik jogviszonyra azoknak egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetniük az adóhatóságnak. Ez főszabályként a minimálbér 9 százaléka.
Idén azonban a jogosultság hiánya miatt még sehol sem kell fizetni. 2007 a jogosultság ellenőrzésének, s rendbetételének éve, annak érdekében, hogy ne 3-6 millió - közöttük 1,5 millió minimálbérre bejelentett - járulékfizető legyen kénytelen 10 millió állampolgár egészségügyi ellátását finanszírozni.
Legjobban: