„Sokkal fontosabb azt tudni, milyen embert érint a betegség, mint azt, hogy milyen betegség érinti az embert” – mondta már több mint kétezer éve az orvoslás megalapítója, Hippokratész .
Szavai az orvoslás terén világszerte egyre sürgetőbb paradigmaváltás mottója, melynek célja, hogy a gyógyászat központjába ne a betegség, hanem az ember kerülhessen. A XX. századi orvoslás alapvetően állatkísérleteken, illetve betegek bevonásával történt, kontrollált vizsgálatok tapasztalatain alapult. Ennek értelmében egy adott betegségre az általánosan legsikeresebben alkalmazható gyógymódot választották, remélve, hogy az adott személy szervezete is megfelelően reagál majd rá. Egyre inkább teret hódít ugyanakkor a személyre szabott orvoslás, amely a páciens klinikumát, genomikáját és a rá ható környezeti tényezők összességét figyelembe véve keresi a gyógyulás leghatékonyabb módját.
Százezer ember haláláért felelősek a mellékhatások
Eddig az orvosok uniformizált kezeléseket alkalmaztak egy-egy betegségre, holott nincs két ugyanolyan ember, szervezetünk más-más reakciókat adhat bizonyos hatóanyagokra. Ami az egyik betegnél működött, nem garantálja a sikert a másik esetében is, sőt nála akár komoly mellékhatásokat okozhat ugyanaz a gyógyszer – mondta el Dr. Németh György, a Magyar Személyre Szabott Medicina Társaság elnöke a Smart Healthcare meetup negyedik előadásán. A jelenleg forgalomba lévő gyógyszerek 90 százaléka a betegek kevesebb, mint felénél hatásos csupán, világszerte több mint 350 milliárd dolláros összeget fordítanak hatástalan gyógyszerekre. Ennél is megrázóbb ugyanakkor a félrekezelés miatt veszélyeztetett betegek száma: a gyógyszerek mellékhatása százezer ember haláláért, illetve kétmillió ember kórházi gondozásáért felelős évente.
A személyre szabott medicina az Egyesült Államokban és az Európai Bizottság ülésein is kiemelt fontosságú téma, egyre erősebbek a paradigmaváltást sürgető hangok, melyek három fő érv mellett sorakoznak fel. Egészségügyi oldalról az egyre hatékonyabb gyógyszerek fejlesztését szorgalmazzák, a személyre szabott medicinákra helyezve a prioritást. Gazdasági részről az egészségügyi kiadások növekedése és a fenntarthatatlanság kiált változásért. Végül a technológiai fejlődés is indukálja az új módszerek kialakítását, rohamosan fejlődnek a képalkotó vizsgálatok, bizonyos jelölőanyagok segítségével pedig még az első tünetek megjelenése előtt azonosítható a betegség. A személyre szabott orvoslás terén a legnagyobb változásokat mégis a genetikai vizsgálatok jelentették, segítségével nem a „gombhoz varrjuk a kabátot”, hanem a beteg génállományában kutatjuk a legjobb gyógykezelés módját.
Utasból társpilóta lesz a beteg
Egy clopidogrel hatóanyagú gyógyszer leírásában például már feltüntetik, hogy bizonyos populációk – ázsiai, afroamerikai vagy kaukázusi – milyen genetikai variációkat hordoznak, és ehhez mérten milyen valószínűséggel lesz számukra hatástalan a készítmény. Közel hatszáz magyar lakos genetikai vizsgálatát követően arra jutottak, hogy a hazai betegek 12,8 százalékánál nem fog hatni ez a gyógyszer – magyarázta Dr. Molnár Mária Judit, a Semmelweis Egyetem Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézetének vezetője. Kiemelt fontosságú lehet a genetika szűrővizsgálat azoknál, ahol a családban előfordult valamilyen öröklődő betegség. Fent kell tartani azonban a „nemtudás jogát” is, és mérlegelni kell, hogy egyáltalán tisztába szeretnénk-e lenni egy súlyos betegség kialakulásának magas valószínűségével – tette hozzá.
A döntés joga a páciensé, ehhez azonban tisztában kell lennie a betegség és a gyógykezelés minden lehetséges aspektusával. „Az orvoslás átalakulásával a beteg szerepe is megváltozik, a páciens eddig utas volt az orvos mellett, most azonban már társpilóta. Bizonyos döntéseket csak a kezelt személy hozhat meg, ennek pedig alapfeltétele, hogy jól informált legyen. Egészségügyi műveltségünk javítása egy kiemelt feladat” – magyarázta Dr. Molnár Mária Judit.
A személyre szabott medicina költséghatékonyabb gyógyszergyártást eredményezhet, ez azonban nem jelent feltétlenül költségcsökkentést. A korábbi diagnosztika pluszköltséggel járó, korábbi kezelést is von maga után, az élettartam meghosszabbodásával pedig újabb betegségek üthetik fel a fejüket, melyek kezelése további forrásokat igényel. Persze az emberélet forintokban megfizethetetlen értékű, az egészségügyet egyre jobban fojtogató gazdasági nyomást azonban mindenképp enyhíteni kell.
Milliós nagyságrendű dobozárak
Magyarországon 3,9 millió járulékfizető tartja el az egészségügyet, viszont 9,6 millió ember veszi igénybe annak szolgáltatásait. Egy járulékfizető havonta átlagosan 43365 forintot fizet az egészségügybe – magyarázta Bidló Judit, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) Ártámogatási Főosztályának vezetője. Új szemlélet figyelhető meg a gyógyszerek árazási stratégiájának terén is, a korábbi költség alapú árazásba (amely nagyrészt a fejlesztés és az előállítás költségét jelentette) belekalkuláltak egy új összetevőt is: az emberi élet árát. Egy leukémiásoknak gyártott gyógyszer kigyógyítja a beteget, aki aztán – remélhetőleg – még hosszan igénybe veszi az egészségügy szolgáltatásait, esetleg más betegségek miatt is gyógykezelni kell. Ez bizonyos készítmények árán is tükröződik már.
Összehasonlításképpen: 1998-ban 2563 gyógyszert támogatott az OEP, amely közül a legdrágább 153900 forintba került dobozonként. 2016-ban már 4133 készítmény került fel a támogatottak listájára, a legdrágább gyógyszerből egyetlen doboz is 5 millió 362 ezer forintba kerül. Összesen 63 készítmény ára haladja meg a listán a félmillió forintot – továbbra is egyetlen doboz gyógyszerről beszélünk! Komoly morális kérdést vet így fel, hogy bizonyos ritka betegségek rendkívül költséges gyógykezeléséért mekkora összeget érdemes az igencsak véges keretből elkülöníteni. Ebből a forrásból ugyanis másik, ismertebb hátterű betegségben szenvedők tucatjainak a gyógykezelése finanszírozható lenne, amely évtizedekkel hosszabbíthatná meg az életüket. „Fontos ezért, hogy csak azokat a készítményeket finanszírozzuk, amelyek valóban klinikailag releváns áttörést jelentenek” – magyarázta az OEP főosztályvezetője.