Ha családunkban már előfordult valamilyen szív- és érrendszeri probléma, például infarktus, hirtelen szívhalál, illetve stroke, akkor megnő az esélye, hogy minket is érinteni fognak ezek a kóros állapotok. Vegyük hozzá ehhez, hogy a szív- és érrendszeri betegségek hazánkban is a vezető halálokok közé számítanak, az érintettek pedig túl sokszor későn jutnak csak el állapotuk felismeréséig és így a megfelelő kezelésekig, és máris megérthetjük, miért annyira lényegesek a vonatkozó szűrővizsgálatok.
Az életmód is nagyon sokat számít
A családi előfordulás ebben az esetben a következőt jelenti: az édesapa vagy a fiútestvér még nem volt 55 éves, vagy ha a női ágat nézzük, akkor az anya vagy a lánytestvér 65 éves, amikor valamilyen szív-érrendszeri problémával diagnosztizálták. Ha tudomásunk van ilyen előfordulásról, akkor ezt feltétlenül jeleznünk kell orvosaink felé, hogy idejében részt vehessünk különféle szűrővizsgálatokon.
Mielőtt azonban ezekre rátérnénk, fontos kiemelni, hogy életmódunkkal általában sokat tehetünk azért, hogy csökkentsük ezeknek a betegségeknek a kockázatát: legyünk aktívak, étkezzünk tudatosan és egészségesen, ügyeljünk a súlyunkra és a vérnyomásunkra, ne dohányozzunk, ha pedig cukorbetegek vagyunk, kezeltessük magunkat – és lehetőleg egyiket se tegyük anélkül, hogy egyeztettünk volna előtte egy szakemberrel!
A szűrővizsgálatoknak minden egyéb mérés, testmozgással járó vizsgálat vagy vérvétel előtt részét képezi a beteg panaszainak feltérképezése. Ilyenkor a legfontosabb az őszinteség, vagyis se ne tagadjuk le, ha, mondjuk, gyakran fáj a fejünk vagy szokatlan módon (gyorsabban, kihagyásokkal) ver a szívünk, ahogyan azt se kozmetikázzuk, hogy például mennyit mozgunk valóságosan egy héten. A kérdéseknek intimebb témák is a részei lehetnek (ürítéssel, szexuális zavarokkal kapcsolatosak), amelyek nagyon fontos információkat hordoznak orvosaink számára, ezért válaszoljunk ezekre is egyenesen és pontosan.
Mire számíthatunk a vizsgálaton?
Egy ilyen szűrővizsgálatnak mindenképpen része a vérnyomás mérése, és megeshet, hogy egy héten keresztül otthon végzett és/vagy 24 órás, automatizált vérnyomásmérést is javasol az orvos, mert ezek többet árulnak el ereink állapotáról, mint ha csak egyetlen meghatározott alkalommal mérnének (ráadásul rendelőben, ami sok emberből szorongást vált ki, ez pedig befolyásolhatja az értékeket). A szív elektromos tevékenységét monitorozó, így például a ritmuszavarok kimutatására alkalmazható EKG-vizsgálat úgy nyugalmi, mint terheléses verzióban szintén nagyon fontos - utóbbi esetében kerékpározni vagy futópadon gyalogolni/futni szükséges a mérés közben, hogy lássák, hogyan dolgozza fel a szív a fizikai terhelést.
Ezen túl a rendelőben elvégezhető vizsgálatok közé általában még a nyaki ultrahang szokott tartozni, amellyel az agyba vezető erek állapotát, az esetleges meszesedést, szűkületet (amely megnöveli a stroke esélyét) és egyéb eltéréseket lehet észrevenni, illetve a hasi ultrahang, amellyel megannyi szerv (máj, vesék, epehólyag, lép, hasnyálmirigy, továbbá férfiak esetében a prosztata) állapotáról kaphatnak képet orvosaink. Ha pedig úgy ítélik meg, hogy a beteg rendkívül fokozott kockázatnak van kitéve, akkor megeshet, hogy szív CT-vel is megvizsgáltatják, amely teljes körű felvételt képes készíteni a szívről és ereiről.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az ilyen szűréseknek részét kell képezniük az egyszerű vérvétel után végzett laborvizsgálatok is, amelyekkel általános egészségi állapotunk, májunk, vesénk, az esetleges gyulladások, a koleszterinszint és a potenciális cukorbetegség jeleit is felfedezhetik, továbbá a mellkasröntgen, amely már csak azért is fontos, mert pótolja a kötelező tüdőszűrést. Mindkét vizsgálattal felfedezhetőek egyéb típusú problémák is, amelyek ugyanakkor hatással lehetnek a szív- és érrendszer állapotára, így elvégzésük a fentiekhez hasonlóan erősen ajánlottnak tekinthető.
