Ha rosszul érezzük magunkat vagy bármi bajunk van, orvoshoz fordulunk segítségért - ezt már gyerekként megtanuljuk. Ám azzal, hogy mivel könnyíthetjük meg a szakember dolgát (és ezzel a saját gyógyulásunkat is), már jóval kevesebben vannak tisztában. A Canadian Living portál cikkében összegyűjtötték azokat a jó tanácsokat, amiket az orvosok szerint mindenkinek meg kellene fogadnia, amikor időpontot kér egy kivizsgálásra.
Ne szégyenlősködjünk!
Az egészségünkkel kapcsolatosan számos olyan terület van, amiről nehezünkre eshet beszélni, ilyenek például a székelési problémák , az intim területeken jelentkező panaszok, vagy éppen a szexuális élet zavarai. Ám bármennyire is kellemetlennek találjuk a témát, fontos, hogy az orvosunk előtt tudjunk róla őszintén beszélni. A szakember nem azért van, hogy ítélkezzen vagy kinevessen bennünket, hanem hogy segítsen - ehhez azonban szükséges tudnia minden felmerülő problémáról, hogy biztosan a megfelelő kezelést kaphassuk. Ha valamiért úgy érezzük, hogy orvosunk előtt nem tudunk megnyílni, valamilyen nézeteltérésünk van, esetleg rossz tapasztalatot szereztünk vele, bátran forduljunk másik szakemberhez. Kevesen tudják, de évente egyszer például indoklás nélkül válthatunk háziorvost , ha szükségét érezzük, éljünk ezzel a lehetőséggel!
Érkezzünk felkészülten a rendelőbe
Értékes időt és információt nyerhetünk magunknak, ha nem csak úgy "beesünk" a kivizsgálásokra, hanem előzetesen összegyűjtünk minden, ahhoz kapcsolódó adatot, tudnivalót. Próbáljuk időrendi sorrendben összeírni, mikor, milyen panaszaink jelentkeztek, ezek köthetők-e valamilyen speciális élethelyzethez, gyógyszerszedéshez, étkezési szokáshoz. Írjunk listát a rendszeresen szedett gyógyszereinkről, érdeklődjünk utána előre a családi anamnézisnek , valamint gyűjtsük össze a korábban kapott leleteket , eredményeket is. A szakember az elhangzottak alapján pontosabb képet kaphat egészségi állapotunkról, hamarabb fény derülhet egy-egy problémára, és mi is választ kaphatunk minden felmerülő kérdésünkre ahelyett, hogy hazafelé menet ugrana be, mire kellett volna még rákérdeznünk.
Engedjünk bepillantást az életünkbe
Előfordulhat, hogy a szakember nemcsak a tüneteinkre, a családban előforduló betegségekre és a gyógyszereinkre kérdez rá, hanem az életmódunkat, a családi hátterünket is szeretné kicsit jobban megismerni. Ez nem csupán túlzott kíváncsiság, az orvosnak sok mindenről árulkodhat az, hogy egyedül vagy családdal élünk, mennyire stresszes a munkánk, sokat ülünk vagy éppen állunk a nap folyamán. Életmódunk és mindennapi szokásaink nagy befolyással lehetnek egy-egy panasz kialakulására, ezért nem érdemes túlságosan titkolózni az orvos előtt - higgyük el, az esetek többségében okkal kérdeznek.
Figyeljünk rá, honnan tájékozódunk
Az orvosok is tisztában vannak vele, hogy ma már csaknem mindenki megereszt egy-egy internetes keresést, mielőtt a panaszával szakemberhez fordulna. Ezzel alapvetően nincs is baj, hiszen a tudatos, felkészült pácienssel a doktorok is egyszerűbben tudnak együtt dolgozni. Az azonban nem mindegy, hogy honnan szerezzük be az egészségünkkel kapcsolatos információkat. Fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjunk, és ne dőljünk be az álhíreknek, megtévesztő oldalaknak. Akár a kezelőorvosunknál is érdeklődhetünk, mely oldalak ajánlja - biztosan tud majd mondani 2-3 olyan forrást, amit nyugodt szívvel olvasgathatunk. Ha pedig valamilyen aggasztó dolgot találtunk, bátran kérdezzünk rá a szakembernél, aki megnyugtató választ fog tudni adni, ezzel jó pár nyugtalan órát megspórolhatunk magunknak.
Ne vegyünk félvállról semmit
Sokan hajlamosak legyinteni, ha állandóan fáradtnak érzik magukat, gyakrabban fáj a fejük vagy épp nem az igazi az étvágyuk, pedig ezeket a látszólag ártalmatlan tüneteket sem szabad félvállról vennünk. Persze nem is kell azonnal orvoshoz rohanni velük, de a soron következő ellenőrző vizsgálat alkalmával ezeket is említsük meg. Az olyan hétköznapi tünetek, mint a túlzott fáradtság, a sok böfögés vagy szellentés, netán a hirtelen fogyás is intő jelek lehetnek, amik felkelthetik a szakember figyelmét, és célzott kivizsgálásra küldhet bennünket. Még ha ki is derül, hogy nincs komolyabb probléma a háttérben, legalább megnyugszunk és nem aggódunk feleslegesen azon, vajon mi okozhatja a különös jelenségeket.
Mondjuk el részletesen, miket szedünk
Ne csupán a rendszeresen szedett gyógyszereinket soroljuk el a szakembernek, térjünk ki a vitaminokra, étrend-kiegészítőkre, gyógynövényekre, sőt az alternatív terápiákra is! Sokszor nem is gondolnánk, milyen apróságok okozhatnak galibát a szervezetünkben: többféle étrend-kiegészítőről tudvalévő, hogy képes kölcsönhatásba lépni egyes gyógyszerekkel, módosítva azok hatékonyságát, de ugyanígy hátráltathatják a hagyományos orvoslást egyes alternatív kezelési módszerek is. A szakember tanácsot adhat arra vonatkozóan, hogy mit mikor és milyen mennyiségben érdemes szedni, illetve mi az, amivel többet árthatunk, mint amennyit használna a szer. Az sem jó, ha önkéntesen függesztjük fel valamelyik gyógyszerünk szedését - ha kellemetlen mellékhatást tapasztalunk vagy várandósok leszünk, konzultáljunk a kezelőorvosunkkal, aki segíthet az állapotunknak megfelelő készítményt megtalálni.
Kerüljük az öndiagnózist!
Az emberek hajlamosak egyből a legrosszabbra gondolni, és lássuk be - ebben sokszor Dr. Google is közrejátszik. Épp ezért fontos, hogy amikor utánaolvasunk egy-egy tünetnek, semmiképp se diagnosztizáljuk magunkat. Egyrészt ehhez nincs meg a megfelelő képesítésünk, másrészt a betegségek tüneteinél nem lehet mindig általánosítani. Minden szervezet más és más, így könnyen előfordulhat, hogy tévútra visznek a tüneteink. Elég csak a szívrohamra gondolni, ami a férfiaknál jellemzően mellkasi szorítással kezdődik, míg a nőknél gyakran erősebb gyomorégésre hajaznak a tünetek, ezért sokan csak késve fordulnak orvoshoz. Ha egy bizonyos betegségre gyanakszunk, azt mindig említsük meg a kezelőorvosunknak, de hagyjuk, hogy ő állítsa fel a diagnózist és a kezelési tervet a panaszainknak megfelelően.