Igencsak visszafogottan ellenőrzi önmaga munkáját a legfőbb kórháztulajdonos - derült ki ÁNTSZ adataiból. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) közérdekű adatigényléssel kérte ugyanis ki az állami kórházak felügyeletét ellátó szervtől, hogy hányszor végeztek hatósági ellenőrzéseket az egészségügyi szolgáltatóknál és ezek milyen eredménnyel jártak. A kapott adatok szerint az elmúlt három évben az állami egészségszolgáltatókkal szemben 407 esetben intézkedtek.
Egyéni panaszra 246-szor, a minimumfeltételek hiánya miatt 22 alkalommal vizsgálódtak, és voltak még egyéb különféle hatósági ellenőrzések. 2014 januárja és 2016 decembere között összesen 111 állami szolgáltatót figyelmeztettek és további 220 esetben hoztak kötelező határozatot. Azaz évente átlagosan 136 intézkedés volt, ezek közül pedig átlagban 25 esetben bírságoltak, s nekik összesen 3,6 millió forintot kellett fizetniük. A büntetés átlagos összege 48 600 forint volt. Voltak olyan szolgáltatók ugyanakkor, amelyek 5 ezer forintos bírsággal megúszták, 100 ezer forint feletti összeget mindössze 15 állami intézmény fizetett 3 év alatt, 500 ezer felett pedig senki.
A TASZ munkatársai annak is utána jártak, hogy milyen lehet az a jogsértés, amiért csak 5 ezer forintos bírság jár. Az adatkérésre válaszként készült ÁNTSZ-táblázat szerint, például egy egyetemi kórháznak azért kellett ennyit fizetnie, mert a szakmai előírásoknak nem megfelelő minőségű ellátást nyújtott. További érdekessége az ÁNTSZ által összeállított adatsornak, hogy sokkal nagyobb bírságokat fizetnek a magánszolgáltatók, mint az államiak. A magánegészégügyet az elmúlt három évben az ÁNTSZ 14 alkalommal büntette, ám tízszer akkora bírságot kellett fizetniük, mint az állami ellátóknak.
Az adatkéréssel párhuzamosan kórházi fertőzések elleni kampányt is kezdett a társaság. "A februári felhívásunkra eddig 47 betegpanasz érkezett" - közölte a Népszava kérdésre Asbóth Márton. A TASZ betegjogi programvezetője hozzátette: ezekből három közérdekű bejelentést állítottak össze és azokat átadták az egészségügyi hatóságnak, hogy vizsgálja meg, mi történt. Az ÁNTSZ-nek egyszerű betegpanaszra is kellene vizsgálódnia, de azzal, hogy az effajta eljárásokban jártas szakemberek a benyújtók, nagyobb az esély, hogy eredményre is kell jutniuk. Magyarán a hivatal nem tudja olyan könnyen lepattintani a panaszost. Az összegyűjtött esetek nagyon változatosak: az újszülött osztálytól a geriátriáig, a sürgősségi ellátóhelyektől, a traumatológián át a pszichiátriáig jóformán minden osztály érintett.
A civil szervezet betegjogi programvezetője szerint a kórházi fertőzések elszenvedői tisztában vannak azzal, hogy mi történt, vagy történik velük. Nagyon gyakran pontosan tudják, melyik kórokozó okozta a betegségüket, ennek az lehet az oka, hogy az orvosok általában szóban megmondják nekik, mi történt, de később a dokumentációba már csak a halál közvetlen kiváltó okát írják bele. Ez pedig a leggyakrabban szepszis . A TASZ szerint aki nem akar belenyugodni a történtekbe, nemigen válogathat a jogérvényesítés eszközeiben. Aki ügyes, elég türelmes és van pénze ügyvédre, perköltségre, kaphat kártérítést, de csak azalatt, amíg a perében jogerős ítélet születik, százak halhatnak meg ugyanabból az okból Magyarországon.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
Forrás: Népszava
