A laboratóriumi vizsgálatok a legalapvetőbb diagnosztikai eljárások közé tartoznak, a legfontosabb klinikai döntések mintegy 60-70 százaléka is az így kapott eredményeken alapszik. Mégis igen sok tévhit él a köztudatban ezekről az eljárásokról. Dr. Barna T. Katalinnal, a Dunaújvárosi Szent Pantaleon Kórház-Rendelőintézet Vértranszfúziós osztályának osztályvezető főorvosával, a SYNLAB Dunaújvárosi Laboratórium szakmai igazgatójával gyűjtöttük össze a leggyakoribbakat!
Tévhit: Csak annak kell laborvizsgálatot végeztetnie, aki beteg
Laborvizsgálattal számos komoly, de még lappangó, tüneteket nem mutató betegség időben felismerhető, ezért prevenciós célzattal is fontos elvégeztetni. "Nem akkor fontos mintavételre menni, hogyha már betegek vagyunk, hiszen ennek a vizsgálatnak szűrésként is komoly szerepe van. A laboreredmények prosztatabetegségeket , pajzsmirigy-rendellenességeket, sőt bizonyos daganatos betegségeket is jelezhetnek, ellenőrizhetők velük a máj- és vesefunkciók vagy bizonyos vitaminhiányok. Az utóbbi évtizedekben a magyar emberek szervezetében is igen komoly D-vitamin-szint csökkenés tapasztalható, ezért azt javaslom, hogy mielőtt bármilyen gyógyszert elkezdenének szedni, ellenőriztessék, hogy valójában nem a D-vitamin hiánya okozza-e a panaszokat" - javasolta a főorvos.
Tévhit: A laborvizsgálattal minden betegség diagnosztizálható
Bár szakavatott szemnek a laboreredmény rendkívül beszédes a páciens egészségi állapotát illetően, azért ez az eljárás sem mindenható, és nem alkalmazható univerzálisan az összes betegség felismerésére. Bizonyos laborvizsgálatok már az első jeleket megelőzően is utalhatnak vastagbéldaganatra, viszont a rákos elváltozás még akkor sem zárható ki teljesen, ha a vérvizsgálat nem jelzi. A különböző daganattípusok diagnosztizálására a laboratóriumi vizsgálatok mellett más-más módszereket alkalmaznak a mammográfiától az endoszkópos vizsgálatig - ezért is fontos, hogy minél több szűrővizsgálatra ellátogassunk.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Tévhit: Vérvételre csak éhgyomorral szabad menni.
Ez nem minden esetben igaz. Pontosabban évtizedeken át ez volt a bevett gyakorlat, egészen a közelmúltig: az Európai Labor Társaságok Szövetsége (European Federation of Clinical Chemistry and Laboratory Medicine) 2016-ban adta ki új állásfoglalását, mely szerint nem szükséges éhgyomorral vérvételre menni, sőt sok esetben előbb látható a baj, ha normál rend szerinti étkezés mellett vesznek vért. Ez nem csak szakmailag, de emberileg is üdvözlendő változás volt, hiszen sok vérvételre érkező a vizsgálat előtt már hosszú órákkal nem vehetett magához élelmiszert, ami szédülést, rosszullétet eredményezett. Egy könnyű étkezés megengedett, ha a kért vizsgálat eredményeit az nem befolyásolja - magyarázta Dr. Barna T. Katalin.
Az egyik legfontosabb vizsgálat, melyre mindenképpen éhgyomorral kell érkezni, a vércukorvizsgálat , az elfogyasztott étel ugyanis befolyásolja a vércukorszintünket, így az orvos nem kaphat pontos eredményt. Magasabb szénhidráttartalmú folyadékot, például cukros üdítőitalt sem szabad egy ilyen vizsgálat előtt fogyasztani. Vizet azonban ilyen esetben is fogyaszthat a páciens, sőt azt kimondottan javasolják, hogy este és reggel is legalább egy pohárral igyon meg.
Tévhit: Könnyíti a vérvételt, hogyha iszunk előtte egy kávét
Sokan félnek, hogy az alacsonyabb vérnyomásuk miatt elájulnak vérvételkor, ezért egy kávét fogyasztanának el közvetlenül előtte. A főorvos szerint ugyanakkor a koffeintartalmú italnak nincs jelentősebb hatása ilyenkor: aki ugyanis hozzá van már szokva a kávéhoz, annak olyan jelentősen nem emeli meg a vérnyomását. Aki pedig nem szokott kávézni, csak ronthatja a vizsgálati eredményeket, pláne ha még a koffein lebontása is lassú. "A páciensnek inkább azt javasolnám, hogy kávé helyett fogyasszon egy vagy két pohár vizet, ez ugyanis folyadékkal telíti a vénákat, ami könnyíti a mintavételt. A kiszáradt szervezetben nehezebb megtalálni a vénát, ami a vérvételt is kellemetlenebbé teszi" - mondta el Dr. Barna T. Katalin.
Tévhit: Rengeteg folyadékot kell fogyasztani a vérvétel előtt
Sokan átesnek a ló túloldalára, és a szükségesnél is több folyadékot erőszakolnak magukba, mert attól félnek, hogy másképp nehezen találná meg az orvosa a vénát. A főorvos szerint sokan egyfajta pszichés megnyugtatás miatt kortyolgatnak, hogy az ivással eltereljék a figyelmet a vizsgálatról. A túlzott vízfogyasztás azonban vérhígulást idézhet elő, ami miatt alacsonyabb vizsgálati értékeket kap az orvos, vagyis nem azt a természetes állapotot látja, ami az átlagos hidratáltsági szinten megfigyelhető. A mintavétel előtti órában egy pohárnál többet nem szükséges fogyasztani - ennyit azonban mindenképpen javasolt.
Tévhit: Aki nem adhat vért, attól nem is szabad vért venni
Bizonyos okok miatt ideiglenesen - illetve ritkábban, valamilyen komoly betegség esetében véglegesen - kizárhatnak minket a véradásból. Az azonban, hogy például nem megfelelő (50 kg alatti) testsúly, életkor (18 év alatt, 65 év felett) vagy bizonyos betegségek miatt nem lehetünk donorok, még nem jelenti, hogy a vérvételből is ki vagyunk zárva. "A véradás során sokkal nagyobb mennyiségű vért veszünk a donoroktól, mint egy átlagos laboratóriumi vizsgálatkor. Épp ezért kell például élelmiszert is fogyasztani előtte. Nagyon sok oka lehet annak, ha a véradásból kizárjuk az oda jelentkező pácienseket, ez viszont nem jelenti azt, hogy ők laboratóriumi vérvételre ne lennének alkalmasak" - magyarázta Dr. Barna T. Katalin.
Tévhit: 40 alatt nem fontos az egészségügyi szűrés
A húszas és harmincas éveikben lévők még úgy érezhetik, hogy majd kicsattannak az egészségtől, ezért nem is járnak semmilyen szűrővizsgálatra . Számos folyamat elindulhat azonban már a szervezetükben, amely a későbbiekben akár komoly betegséggé is alakulhat. "Sajnos egyre több betegség érinti már a fiatalabbakat is, például a gyermekek körében is évről évre nő a cukorbetegek aránya. Magas a dohányos fiatalok aránya is, esetükben még az első köhintések előtt kimutathatja egy laboratóriumi vizsgálat a vérgázparaméterek problémás szintjét, jelezve a későbbiekben kialakuló súlyos, akár halált okozó szövődményeket. Ezért már a fiatalokat, illetve a fiatal felnőtteket is arra biztatjuk, hogy időnként kérjenek bizonyos laborvizsgálatokat, ezekkel ugyanis számos betegség időben felismerhető vagy megelőzhető" - hangsúlyozta Dr. Barna T. Katalin.
Legjobban: