A prosztata elhelyezkedése
A prosztata a húgyhólyag alatt elhelyezkedő, gesztenye alakú és nagyságú szerv, amely körülfogja a húgyvezetéket. Kivezető csöve, az ondóvezetékhez hasonlóan, a húgycsőbe nyílik. A prosztata és az ondóhólyag váladékára egyaránt szükség van a hímivarsejtek mozgásához és anyagcseréjéhez. A prosztata izmainak összehúzódása folyadékot présel ki ejakuláció közben , ez a folyadék az ondó része.
A prosztata megbetegedések hasonló tünetei
A prosztatagyulladásra (prostatitis), a prosztata jóindulatú megnagyobbodására és a prosztatarákra is jellemező a következő tünetegyüttes: gyakori vizelés (főleg éjszaka), vizeletürítési nehézségek , a vizelet gyengén vagy csak cseppenként jön, valamint a vizelés közben jelentkező csípő, égető érzés, hidegrázás. Fájdalom jelentkezhet a herezacskó mögötti területen, és fájdalmas lehet az ejakuláció is. Ha az alábbi tünetek jelentkeznek, mindenképpen érdemes szakorvoshoz fordulni.
A prosztatagyulladás (prostatitis)
Prosztatagyulladás bármilyen életkorban előfordulhat, és lehet heveny (akut) vagy idült (krónikus). A leggyakoribb oka olyan baktériumfertőzés, amely a szervezet más területéről származik, elsősorban a fogak, a mandulák és az arcüreg területéről, és megtámadja a prosztatát. A prosztatagyulladás teljesen vagy részlegesen megakadályozhatja a vizeletürítést a hólyagból, vagyis vizelet-visszatartáshoz vezet . Ennek következtében viszont gyengül a hólyag, fogékonyabbá válik a fertőzésre, hiszen a visszamaradó vizeletben megnő a baktériumok mennyisége. A hólyag fertőzése pedig könnyen továbbterjedhet a húgyvezetékre és a vesére.
A heveny prosztatagyulladás tünetei: fájdalom, láz, gyakori vizeletürítés, amit égető érzés kísér, vér vagy genny jelenik meg a vizeletben. A krónikus prosztatagyulladás esetében az utóbbi tünet hiányzik, de gyakori a deréktáji fájdalom és a potenciazavar. A prosztatagyulladás erősödésével egyre nehezebbé válik a vizelés.
50 év felett nő a rizikó
Minden harmadik 50. életévét betöltött férfit érint a prosztata jóindulatú megnagyobbodása. Ez akkor is problémákat okoz, sőt súlyos betegséghez vezethet, ha a prosztata nem mutat rákos elváltozást. A megnagyobbodott prosztata állandó nyomást gyakorol a húgyvezetékre, akadályozza a vizelést és visszahat a vesére. Következésképpen a vese mind a nyomás, mind a fertőzött vizelet miatt károsodhat. Gyakori a vese fertőzéses megbetegedése , és ugyancsak sűrűn előfordul a hólyag fertőzése, gyulladása (cisztitisz).
A jóindulatú prosztata megnagyobbodása (hyperplasia)
A jóindulatú prosztata megnagyobbodása következtében a prosztata a normális méretének akár többszörösére is növekedhet, összenyomhatja, illetve szűkítheti a húgycső átmérőjét, s ezáltal komoly vizelési problémákhoz vezethet. Gyakorivá válik az éjszakai vizelés , és a vizelési inger az idő múlásával egyre gyakrabban érezhető. Ugyancsak jelentkezhet fájdalom, égető, csípő érzés, valamint a vizeletürítés megkezdésének és befejezésének nehézsége is jellemző a prosztata megnagyobbodása esetén.
A prosztatarák
A rosszindulatú daganat esetén rákról beszélünk. A daganatos szövetet kóros sejtek alkotják, melyek szabálytalanul és rendezetlenül osztódnak. A prosztatarák a férfiak körében a harmadik leggyakoribb rosszindulatú, daganatos megbetegedés, csupán a tüdőrák és a vastagbélrák előzi meg a sorban. Ritkán fordul elő a 60 évesnél fiatalabb férfiaknál. Mivel tünetei általában csak a legvégső stádiumban jelentkeznek, a prosztatarákos esetek 90%-a a korai szakaszban észrevétlen marad, és kezelését csak akkor kezdik meg, amikor ez már nem sok eséllyel kecsegtet.
A prosztatarák korai szakaszának tünetei hasonlóak a jóindulatú prosztata- megnagyobbodáséhoz. A vizeletben lehet vér, színe rózsaszínre változhat, a vizeletürítést nehéz megkezdeni, és egyre gyakrabban kell éjszaka kimenni a WC-re. Az égető, csípő érzés ugyancsak jelentkezik. Tapasztalatok szerint a prosztatarák gyakrabban fordul elő azoknál, akiknek valamilyen nemi betegségük vagy ismétlődő prosztatagyulladásuk volt.
A prosztatarák az urológiai vizsgálat során már tapintással is egyértelműen azonosítható, ezért igen fontos, hogy a 45. életévüket betöltött férfiak rendszeresen, legalább háromévenként megjelenjenek prosztataszűrésen. Már létezik az ún. PSA vizsgálat, amely segítségével már egyetlen vércseppből nagy valószínűséggel következtethetnek a prosztata pillanatnyi állapotára, az esetleges gyulladásos- és egyéb folyamatokra. A prosztatagyulladás és a -megnagyobbodás orvosi kezelése antibiotikumokkal és fájdalomcsillapítókkal történik, rák esetében pedig műtét válhat szükségessé.
Prosztata megbetegedések megelőzése érdekében érdemes odafigyelni az étrendre és az életmódra!
Érdemes odafigyelni az étrendre és az életmódra!
Prosztatagyulladásnál fontos a folyadékbevitel növelése ásványvízzel vagy desztillált vízzel. Ily módon lehet ösztönözni a vizeletürítést, megelőzni a vizelet visszatartását, a hólyag és a vese fertőzését. A prosztatarák megelőzésében fontos a helyes étrend. Gondoskodjunk a teljes értékű, feldolgozatlan ételek fogyasztásáról, a cink és a telítetlen zsírsavak rendszeres beviteléről.
Fogyasszunk hidegen sajtolt olajokat, például szezámmagból vagy olívából készülteket. Együnk több olajos magvat, tökmagot, diót, mogyorót, nyers zöldséget, gyümölcsöt, babot, borsót és barna rizst. Igyunk frissen préselt gyümölcslét. Kutatások szerint a fitoszterolt tartalmazó étrend növeli a vizeletürítést, ugyanakkor csökkenti a hólyagban maradt vizelet mennyiségét. A szójaételek másik előnyös hatása, hogy a bennük lévő fitoösztrogéneknek köszönhetően csökken a prosztatarák kockázata.
Érdemes viszont elkerülni a kávét, az erős teát és az alkoholt, különösen a sört, valamint a túl sok zsíros ételt, mert mindezek izgató hatásúak, és tanulmányok szerint összefüggnek a prosztatarákkal. Fontos a rendszeres testgyakorlás, rekreációs időtöltés a szabadban, túrázás, séta, futás. A prosztatagyulladásos betegnél a szexuális élet irritálhatja a prosztatát és késleltetheti a gyógyulást.