Arányi Péter a gyógyszerfejlesztésben alkotott maradandót, úgy, hogy az uniós viszonylatban rendkívül alacsony állami ráfordítások mellett is nemzetközi sikereket mutatott fel.
Rovatunkban hétről hétre olyan kutatók munkásságát mutatjuk be, akik tavaly decemberben átvehették a kutatás és az innováció területén végzett tevékenységük elismeréseként a Gábor Dénes-díjat. Arányi Péter a gyógyszerfejlesztésben alkotott maradandót, úgy, hogy az uniós viszonylatban rendkívül alacsony állami ráfordítások mellett is nemzetközi sikereket mutatott fel. A Chinoin Zrt. alelnökével a hazai gyógyszeripar helyzetéről is beszéltünk, valamint azt is megtudtuk tőle, hogy mennyibe kerül egy hatóanyag végleges kifejlesztése.
"Az új hatóanyagot tartalmazó gyógyszerek fejlesztésétől azt reméljük, hogy hatásosabb és jobb gyógymódot tudunk nyújtani a betegeknek" - mondta lapunknak Arányi Péter, a Chinoin Zrt. alelnöke és K + F igazgatója, meghatározva tevékenységének fő vezérelvét. A kutató tavaly decemberben vehette át munkája elismeréseként a Gábor Dénes-díjat a Parlamentben. A hivatalos indoklás szerint az okleveles vegyész, matematikus, a biológiai tudományok doktora a magyar gyógyszerfejlesztés nemzetközi tekintélyének növelésében, számos új gyógyszerhatóanyag kifejlesztésében, emellett a Chinoin technológiai megújításában, új kutatási stratégiájának etikus és környezettudatos kutatói magatartásának meghonosításában végzett munkájáért részesült az elismerésben. A kuratórium díjazta kétszázharmincöt megadott szabadalom kidolgozásában való részvételét is.
Összefogás
Arányi Péter elmondta, a kilencvenes években hazánkban már nem volt mód új hatóanyagú gyógyszer kifejlesztésére, a Chinoinnál ezt úgy tudták mégis megoldani, hogy egy nemzetközi cég, a Sanofi-Aventis 1992-ben tulajdonrészt vásárolt a nagy múltú magyar vállalatban. Arányi Péter azóta vezeti az innovációt. A Sanofi-Aventisnak nyolc országban huszonhat kutatóhelye van, ezek közös fejlesztéseiben magyar kutatók is nagy részt vállalnak. "Egyenrangú partnerek vagyunk az amerikai, a francia vagy a német rokonintézményekkel, olyan készítmények fejlesztésében is részt veszünk, amelyeket külföldön gyártanak le" - mondta az alelnök. Egyik legújabb eredményük, hogy az asztma gyógyítására alkalmas hatóanyag kidolgozásával jelentős lépést tettek a rendkívül elterjedt légúti betegség gyógyítása felé.
Milliárdos gyógyszer
A Satavabtanr nevű gyógyszerük pedig olyan vízhajtó, amely csak a vizet távolítja el a szervezetből, az ionokat nem. Erre vizenyőképződéssel járó betegségekben vagy akkor van szükség, amikor a páciens kórházi kezelésekor hosszabb ideig kapott infúziót. A gyógyszerkutatás korántsem olcsó beruházás, mert egy hatóanyag kifejlesztése átlagosan egymilliárd dollárba kerül, és tíz-tizenkét évig tart a végleges kidolgozása. Ráadásul csak minden tizedik projektből lesz gyógyszer. A szabályok és a korlátozások is jóval szigorúbbak, mint régebben, az illetékes hivatalok aprólékosan ellenőriznek minden mozzanatot. Emiatt van szükség a nemzetközi összefogásra, annak ellenére, hogy hazánkban több mint százéves hagyománya van ennek a területnek. "A magyar gyógyszeripar végig sikeres tudott maradni, még az államszocializmus éveiben is - mondta az alelnök -, de a kilencvenes évekre megváltozott a helyzet. A hazai tradíciókra és a kiváló szakértőkre lehet építeni, de szinte évente változik a gazdasági környezet, ezért a kutatók nem tudnak biztonsággal tervezni, mivel a munkájuk finanszírozása rendkívül bizonytalan."
Támogatás nélkül
A Chinoin kutatóinak nagy előnye, hogy eredeti felfedezéseik közvetlenül a termékfejlesztési folyamatba kerülnek. A Chinoin nem kap állami támogatást, de munkatársai e nélkül is jelentős hazai és nemzetközi sikereket érnek el.
"Nem is számítunk közvetlen hozzájárulásra. Azt azonban szeretnénk, hogy a munkánk fontosságát jobban elismerjék. Az uniós országok példáján okulva, az állam alakíthatná úgy az adórendszert, hogy az ne rójon többletterhet a gyógyszergyárakra a K + F ráfordítások tekintetében. Azt a profitot ugyanis, amelyet az ágazat termel, jellemzően további fejlesztésekre és beruházásokra fordítjuk, és nem utolsósorban munkahelyeket is teremtünk."
A Chinoin tizenöt éves fennállása óta csaknem ötszázmillió eurót invesztáltak Magyarországon. Az sem elhanyagolható tény, hogy mára az összes kutatójuk új épületben és olyan laboratóriumokban dolgozik, amelyek teljes mértékben megfelelnek a 21. századi követelményeknek.
(2008.01.25. 09:03)
Kacsoh Dániel - Magyar Hírlap