Március végén a főváros egyes szakrendelőiben már csak május 25-ére tudtak időpontot adni a Népszava információi szerint. Ennél azonban gyorsabban lehet szüksége a vizsgálatra például egy daganatos betegeknek. Az érdi szakrendelő főigazgatója a Facebookon próbálta elmagyarázni a betegeinek, hogy miért kell hajnalonként már a nyitás előtti órákban beállni tömött sorokba a rendelő előtt, hogy aztán sorstársaikkal 50 méteres tömegfutáson induljanak a sorszámadagoló automatáig. A szakrendelő napi maximális kapacitása 4700 vizsgálat, legfeljebb 250 betegnek van esélye aznap a laborba bejutni. Bárány Zsolt főigazgató azt írta: ahhoz, hogy a saját kapacitásaik bővülhessenek, részben több hadra fogható laboráló szakemberre, részben több finanszírozásra lenne szükség.
Több oldalról is ugrásszerűen növekednek a költségek
A fővárosban az is színesíti a képet, hogy sok szakrendelőnek ezekben a hetekben jár le a több éves laborszolgáltató szerződése. Ezek a szolgáltatók eddig úgynevezett „csomagokra” szerződtek (például a NEAK-tól finanszírozásért gyakorlatilag a szakrendelőből érkező valamennyi mintát elemezték), azaz eddig ők viselték a túlfogyasztás kockázatát. Az új szerződésben – az energia-árrobbanásra, a forint értéktelenedésére és egyéb inflációs költségeikre hivatkozva – már csak darabonkénti áron vállalják a munkát. Ezzel pedig a szakrendelők költségei többszörösére ugranak. Ők is úgy próbálnak védekezni, hogy csak annyi beteget fogadnak a laborban, amennyi a tb-finanszírozásból futja. A Népszava értesülései szerint jó néhány kerületi önkormányzat is a zsebébe nyúl, és megduplázzák, triplázzák a szakrendelő tb-laborfinanszírozását azért, hogy mérsékeljék a várakozás idejét és a sorok hosszát.