Aki nem akar belenyugodni a történtekbe, nemigen válogathat a jogérvényesítés eszközeiben - írja a szervezet honlapján, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) betegjogi programvezetője. Asbóth Márton szerint kártérítési pert lehet ugyan indítani, de ezzel legalább két baj is van.
Egyrészt itt mindent annak kell bizonyítania, aki állít valamit, azaz az elhunyt beteg családtagjainak kell valamilyen módon igazolniuk, hogy kórházi fertőzés történt, és ennek következménye a haláleset. Másrészt ezzel az eszközzel nem lehet elérni a rosszul működő rendszer megváltoztatását. Aki ügyes, elég türelmes és van pénze ügyvédre, perköltségre, kaphat kártérítést, de csak azalatt, amíg a perében jogerős ítélet születik, százak halhatnak meg Magyarországon ugyanabból az okból. De a hozzátartozók közül kevesen vágynak pusztán pénzbeli kártérítésre.
Mit tehetünk, ha szerettünk kórházi fertőzés miatt hunyt el?
Az érintett kérheti a betegjogi képviselő segítségét is, aki leginkább a panaszok megfogalmazásában, a kórház és a panaszos közötti egyeztetésben tud közreműködni, illetve segíthet a panaszt benyújtani az egészségügyi intézmény vezetőjéhez. Az intézményvezető maga dönti el, hogy kivizsgálja-e az esetet, ami Asbóth írása szerint igen messze van az események független, objektív feltárásától, sokkal inkább az orvosok közti összezárás, és a történtek eltussolása következik belőle. A panaszos fordulhat az ÁNTSZ-hez is, de a tapasztalatok szerint egy ilyen vizsgálat szinte sosem hoz valódi eredményt, nem tárnak fel hiányosságokat, és nem állapítanak meg személyes felelősséget.
Bár a TASZ-t megkeresők között többen vannak, akik vállalnák a peres eljárást is, a többség csak egyet szeretne: bocsánatkérést. Arra vártak volna, hogy valaki őszintén elébük álljon, és az mondja: hibát követtünk el és elnézést kérünk - írta a betegjogi programvezető, aki ilyenről még egyszer sem hallott.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Forrás: TASZ
Ez is érdekelhet
