A magyarországi gyógyszerpiacon 2-5 százalék a hamisított készítmények aránya, a patikák és kórházak egyelőre biztonságosak - mondja az interjúban Székely Krisztina, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) gyógyszermunkacsoport-vezetője.
A beteg emberek, a gyógyulni vágyók, az orvos- és gyógyszerészeti tudományban feltétel nélkül bízók helyzetét kihasználva terjed egyre jobban a gyógyszerhamisítás, és a dílereket nem érdekli, hogy kárt okoznak-e, hogy készítményeiktől meghal-e valaki.
A hamis gyógyszerek adagolása során a terápiás hatás nem megfelelő, rezisztencia alakulhat ki, de veszélyes lehet az allergiás reakciók vagy a váratlan mellékhatások megjelenése is. A hamis gyógyszer tartalmazhat toxikus anyagot - kábítószert, rákkeltő anyagokat -, tehát a nem megfelelő összetétel, illetve az aktív összetevők hiánya ronthatja a beteg állapotát, és komoly egészségkárosodást okozhat.
Könnyű a dolgunk, ha a dobozokon nincsen magyar nyelvű felirat, magyar nyelvű betegtájékoztató sem található benne, ha a doboz színe és mintázata is eltér az eredetitől, ha rossz helyesírású szöveg található a dobozban.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Legtöbbször azonban a felhasználó alig tudja megítélni, hogy hamisítványt vett-e, még akkor sem, ha ismeri az eredetit - erről példát is láthatnak a videóban. Egyet tehetünk tehát Székely Krisztina szerint: gyógyszert csak hivatalos, ellenőrzött forrásból szerezzünk be, patikából vagy engedélyezett elárusítóhelyről!
Ez is érdekelhet
A feketegazdaság visszaszorítása érdekében létrehozott Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) kiemelt területként kezeli a hamis gyógyszerek és élelmiszerek elleni hatékony fellépést, hiszen az nem csupán gazdasági károkat okoz, hanem nagyon komoly egészségkárosító hatása lehet a gyanútlan fogyasztókra nézve.
