"Jelentős különbségek vannak az országban, ha azt vizsgáljuk, hogy mennyire használják ki a kórházak a rendelkezésükre álló ágyakat. Míg például Budapesten az 1918 ágyas Honvédkórházban 80 százalék felett volt tavaly a kihasználtság, addig ugyanez a szintén fővárosi Heim Pál Gyermekkórházban 558 ágy esetében 59 százalék volt" - írta meg a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő adataira hivatkozva a Magyar Nemzet . Habár a kisebb kapacitású, rehabilitációs, valamint krónikus ellátást nyújtó intézmények körében előfordult 100 százalék feletti kihasználtság is, számos nagy intézetben az 50 százalékot is alig érte el ez az arány.
Magyarországon a 2016-ban közel 70 ezer kórházi ágy állt a gyógyítás szolgálatában, ezeken pedig megközelítőleg 2,4 millió páciens kapott hosszabb-rövidebb időre helyet. Az ágyak átlagos kihasználtsága 75 százalékos volt, ami összességében megfelelőnek mondható, de ez csupán egy átlag. "Hiába van egy kórháznak sok ágya, ha ehhez képest az egészségbiztosító által adott havi finanszírozás alacsony, akkor nem fogja kihasználni a meglévő helyeket" - fogalmazott a lap kérdésére Kincses Gyula egészségügyi szakértő. Hozzátette, így fordulhat elő, hogy a betegeknek akkor is várniuk kell az ellátásra, ha közben az adott kórházi osztály félig üres. A szakértő szerint ugyanakkor hiába lenne racionális döntés csökkenteni a kihasználatlan osztályok ágyszámát, erre az intézmények a presztízsveszteségtől (illetve az állami támogatás csökkenésétől) tartva nem hajlanak.
Nem túl szerencsés ráadásul, hogy a több mint 2 millió páciens közül csupán mintegy 275 ezer fő részesült egynapos ellátásban . Magyarul mondva: ennyien távozhattak a kórházakból közvetlenül a szükséges beavatkozások elvégzését követően - a többieknek be kellett feküdniük. E téren javulást hozhat, hogy nyolcmilliárd forint uniós forrásból tizennyolc kórházban építenek ki és fejlesztenek egynapos sebészeti részlegeket 2020-ig.