Az orvosok részmunkaidőben, fillérekért látják el a foglalkozás-egészségügyi munkát a kamara szekcióvezetője szerint.
A foglalkozás-egészségügy története Magyarországon az államalapításig vezethető vissza, hiszen a Szent István által 1030-ban kiadott "Jus regale" már kitért a bányászok biztonságos foglalkoztatására is, míg Selmecbányán 1240-ben már bányakórház működött.
Ma szakmai és együttműködési hiányosságok jellemzik a területet, derült ki a Partnerség a munkavédelemben című konferencián, amelyet Dunaújvárosban rendeztek meg a szakmai szervezetek, a helyi önkormányzat és egy civil szerveződés, a Híd Egyesület összefogásával.
Kiemelt témaként kezeli a dunaújvárosi önkormányzat a munkavédelem, foglalkozás-egészségügy kérdéskörét, ezért nemcsak erkölcsi, de lehetőségeihez mérten anyagi támogatást is nyújt a kezdeményezésekhez, köszöntötte a megjelenteket Cserna Gábor , humán ügyekért felelős alpolgármester.
A foglalkozás-egészségügyi orvosok és a mérnökök együttműködését elengedhetetlennek tartja Papp István , az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség elnöke, aki szerint a korszerű védelemben csak együttesen tudják a megelőzést, az ártalmak elkerülését szolgálni, és a megfelelő munkavédelmi eszközöket kiválasztani. Kritikai éle volt annak megjegyzésének, miszerint egy-egy cég kockázatelemzési dokumentációja sokszor túl általános, nem az adott telephelyre érvényes; a dolgozóknak ugyan van orvosi papírjuk arról, hogy elvégezhetik az adott munkát, ám orvos nem látta őket. Szakmai elkötelezettséget vár az érintett felektől (köztük kiemelten az orvosoktól) az elnök, aki úgy véli, ma sokan túlvállalják magukat a pénzkereseti lehetőségért.
Ehhez a gondolathoz kapcsolódott dr. Hazay Balázs , a Magyar Orvosi Kamara (MOK) foglalkozás-egészségügyi szekcióvezetőjének mondandója is. Az egész szakma - közel három és fél ezer szakorvos - vállalkozásba ment át, miután a törvényi szabályozás lehetővé tette, hogy a munkáltató polgárjogi szerződés keretében megállapodhasson bármelyik egészségügyi szolgáltatóval. A díjazásról szóló alkunak azonban nemegyszer áldozatául esik a szakmaiság, miután a versenyhivatal nem engedélyezte, hogy a MOK fix tarifát írjon elő, csak ajánlásokat fogalmazhat meg a szervezet, így a piaci versenyben az olcsóbb (de nem biztos, hogy a jobb) pályázatot benyújtó nyeri el a megbízatást.
"Az orvosok kétharmada részállásban és fillérekért végzi a munkát", tette hozzá, s példaként hozta fel, hogy van olyan háziorvos, aki praxisa mellett mellékállásban ötezer munkavállalót lát el, rendelési ideje heti kétszer két óra. Annak idején, a kék metró építésekor ugyanennyi dolgozó üzemorvosi ellátására nyolc orvost foglalkoztattak, akiknek "csak" a megelőzés, az alkalmasság megállapítása volt a feladata.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A foglakozás-egészségügyi ellátásban egyes kórházak is üzletet látnak, van olyan intézmény, amely közel hétezer embert vállalt. "A kórház könnyen megkapta az engedélyt azzal, hogy minden szakrendelést biztosítani tudnak, miközben a foglalkozás-egészségügyi orvos rendelője egy csöpp szoba", tette hozzá.
Jogszabályi változásokat sürget 2000 óta a MOK szekciójának vezetőjeként, hogy - szavaival élve - "az emberi gyarlóságot meg lehessen akadályozni". Egy háziorvosnak például el kell döntenie, praxisát viszi, vagy üzemorvos lesz; nem szabad megengedni, hogy a foglalkozás-egészségügyi keretből finanszírozzák például a nőgyógyászati vizsgálatokat vagy éppen a fogászati ellátást; valamint a megalázó díjakat, szakmaiatlanságot eredményező piaci versenyt is meg kell szüntetni álláspontja szerint.
Hogy másban is elégedetlenség munkálkodik a témakör kapcsán, azt jól mutatta Kapás Zsolt , az Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület elnökének, a rendezvény főszervezőjének kérdéssora. A szakember elsőként azt vetette fel, hogy fontos-e Magyarországon az egészség, és a munkahely, mint az egészségfejlesztés egyik lehetséges színtere. Miért hiányzik a mai közbeszédből a prevenció, miért nem fordul a törvényhozó figyelme a munkahelyi prevenció felé; miért nem vizsgálják, hogy az egészségi állapot és a munkahelyi körülmények között milyen összefüggés lelhető fel, miért nem készülnek térségi stratégiák.
Az orvosok fő feladata a gyógyítás és nem a megelőzés, irányította a figyelmet a kiinduló gondokra dr. Koch Mária , a Munkabiztonsági és Foglalkozás-egészségügyi Szövetség elnöke, megjegyezve: a szakterületen dolgozó doktoroknak nincs munkavédelmi vizsgájuk.
A konferencián elhangzott, hogy a munkahelyi balesetek egy része a felelőtlen hozzáállásból következik be (a tanácskozás ideje alatt éppen Mezőfalván, a csatornázási munkák során halt meg egy munkás, mert ráomlott a munkaárok fala - a szerz.), s a balesetek mintegy 20-25 százalékát igyekeznek eltitkolni a munkáltatók, akik szinte "hazalopják" a beteg munkavállalóikat a kórházból, megvásárolva hallgatásukat. Ennek viszont időnként nagy ára van, mert ha súlyosabbra fordul a helyzet, fény derül a csalásra.
A sok negatívum ellenére pozitív tendencia is mutatkozik: a halálos munkabalesetek száma csökken, s a munkavédelem feladata, hogy stabilizálják a pozitív változást Papp István szerint.
2007-05-13 11:38
Ez is érdekelhet
Forrás: Weborvos Sándor Judit
Legjobban: