Naponta csak néhány busz jár Toldon, a Hajdú-Bihar megyei zsákfaluban. A településen ugyan van háziorvos, de csak hetente egyszer fogadja a betegeket. A többi napon a szomszéd faluba, Biharkeresztesre kell átbuszozniuk a betegeknek. Autója csak nagyon kevés embernek van az alig néhány száz lakos közül, de még nekik sem mindig jut pénzük benzinre – derült ki az RTL riportjából.
Azonban nem csak a toldiaknak ilyen bonyolult orvosi ellátáshoz jutni. A Gazdaságkutató Intézet tavaly októberi elemzése szerint a háziorvosi praxisok 11 százaléka, nagyjából 700 körzet betöltetlen. Ezek jó része az olyan kistelepüléseken található, amelyek egyébként is sok tekintetben hátrányos helyzetben vannak.
65-70 év az átlagéletkor a szakmában
Nem könnyít a helyzeten az sem, hogy a háziorvosok körében jelentős mértékű elöregedésről beszélhetünk, ugyanis a nyugdíjba vonuló orvosok helyett nem igazán érkezik az utánpótlás. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Győrtelken rendelő Varga Sándor háziorvos a Híradónak úgy fogalmazott, a szakmában 65-70 éves átlagéletkorról beszélhetünk, így például ő egy „fiatal kölyöknek” számít a háziorvosok között, pedig már ő is 54 éves.
Mi jelentené a megoldást?
A Magyar Orvosi Kamara (MOK) a helyzetet úgy kommentálta, hogy az orvoshiány valóban létező probléma, véleményük szerint azonban nem a háziorvosok számának növelésére, sokkal inkább a rendszer átalakítására lenne szükség. „Nem az önmagában a megoldás, hogy minél több ember legyen háziorvos. Akkor a szakrendelőben nem lesz orvos vagy a kórházban, mert az orvosok száma attól még nem nő. Hanem ezt a fajta munkát is el kellene kezdeni, hogy hogyan lehetne a szűrés-gondozásba diplomás ápolókat bevonni, és jobban rájuk bízni, ezzel pedig tehermentesíteni az orvosokat” – mondta Kincses Gyula, a MOK elnöke.