„Az alapvető jogok (akkori) biztosa már öt éve felkérte az egészségügyért felelős minisztert, hogy rendeletben szabályozza a betegekkel szemben alkalmazható korlátozó intézkedéseket, de azóta sem történt semmi. Pedig az is előfordult, hogy kórházban kezeltekre kiszáradva találtak rá szeretteik, mert leszíjazva megitatni sem tudták magukat” – olvasható az rtl.hu cikkében.
Miért kell valakit lekötözni, aki nem pszichiátriai eset?
A jogvédő szervezethez az elmúlt időszakban sok olyan megkeresés érkezett, amelyekből arra lehet következtetni: a kórházi személyzet hiánya miatt egyre gyakrabban kötözik le a betegeket, mert nem tudnak megfelelően odafigyelni rájuk. Csakhogy ez – amellett, hogy megalázó és sértheti az alapvető szabadságjogokat – számtalan káros következménnyel járhat. Fentebb már említettük a kiszáradást, de ha például egy gerincbántalmakkal küzdő beteget szíjaznak le, azzal még nagyobb fájdalmat okozhatnak neki. Előfordul továbbá, hogy olyan pácienst is lekötöznek, aki kihúzza karjából a kanüljét, vagy – a kezelés visszautasításának jogával élve – el akarja hagyni a kórházat.
Az ilyen korlátozásokat a kórházak a legtöbbször a beteg zavart állapotával, vagy az adott személy életének, testi épségének és egészségének védelmével indokolják. A TASZ jogásza, Takács Ádám ugyanakkor rámutatott: könnyen lehet, hogy a beteg azért zavarodott, mert senki sem magyarázza el neki, hogy mi történik vele és mire számíthat. Ahelyett pedig, hogy csökkenteni próbálnák a kiszolgáltatottságát, inkább lekötözik. A cselekvőképes betegnek pedig elvileg joga lenne megtagadni a kezelést, azonban ezt a lehetőséget bizonyos esetekben meg sem adják az érintettnek.
Több mint hét évvel ezelőtt négynapos kórházban tartózkodás után életét vesztette egy 21 éves férfi. A szülei azóta fáradhatatlanul küzdöttek azért, hogy kiderüljön, ki a felelős a tragédiáért.
Több szakképzett ápoló kellene
Fontos kihangsúlyozni, hogy a beteg önrendelkezési jogának tiszteletben tartása mellett a kórháznak nyilván az is kötelessége, hogy a beteg testi épségét megóvja, valamint megakadályozza a további egészségkárosodással járó helyzetek kialakulását. A fizikai korlátozás azonban a legtöbb esetben teljességgel felesleges volna, ha az intézményekben elegendő szakképzett ápoló lenne.
A jogvédők egyébként azt szeretnék elérni, hogy ezekre a kiszolgáltatott betegekre több figyelem irányuljon, és az ő jogaik is érvényesülhessenek. „Ehhez arra lenne szükség, hogy az ombudsman érdemben foglalkozzon az üggyel, és a Belügyminisztérium meghozza azokat a szabályokat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az egészségügyi ellátásban csak szakmailag megalapozott indokokkal korlátozzák a betegek szabadságát” – foglalta össze a cikk.