Egy egészséges felnőtt szervezetében körülbelül 3-5 gramm vas van jelen, ami megfelel egy vasszögben lévő vas mennyiségének. Míg a vashiányt leginkább a vérszegénységgel kötik össze, sokan nem is sejtik, hogy a magas vasszint is gyakran összefüggésbe hozható betegségekkel, például a rákkal. A szervezet vasszintje ugyanis gyakran meghatározza, hogy az immunrendszer hogyan reagál a fertőzésekre. A makrofágoknak nevezett immunsejtek a bennük lévő vastartalom miatt elősegíthetik és gátolhatják is a daganatképződést.
Komoly bajt okoz a felesleges vas
Japán tudósok egy korábbi kutatása szerint a vas homeosztázisának zavara megváltoztathatja a szöveti funkciókat a szervezetben. A felesleges vas fokozza az immunsejtek gyulladásos válaszát, elősegíti a tumor növekedését, és hozzájárul a betegek közötti diagnosztikai eltérésekhez. A Journal of Clinical Investigation Insight című folyóiratban megjelent tanulmányból az is kiderült, hogy a túlzott vasfelhalmozódás felgyorsítja a vastagbélrák progresszióját.
A kutatók 204 olyan beteg daganatszöveti mintáit elemezték, akiknél I., II. vagy III. stádiumú vastagbélrákot diagnosztizáltak. A kutatás egyik érdekes megállapítása, hogy a tumort közvetve egy baktérium is aktiválhatja a vastagbélrákos betegek estében. Az eredmények együttesen azt mutatták, hogy a Fusobacterium nucleatum nevű baktérium arra készteti a makrofágokat, hogy vastagbélrákos pro-tumor sejtekké alakuljanak. De csak akkor, ha van elég vas a szervezetben – ennek hiányában a baktérium ugyanis kevésbé képes vastagbélrákot előidézni. Ez az eredmény megmagyarázza, hogy az alacsonyabb vasszinttel rendelkező betegek túlélési aránya miért volt jobb, mint a magas vasszintű társaiké.
Rizikótényezők és túlélési esélyek
A vastagbélrák világszerte a rákos megbetegedésekkel összefüggő halálozások második vezető oka. Bár a vastagbélrák kiváltó tényezője még nem ismert, vannak bizonyos rizikófaktorok, amelyek növelik a kockázatot. Ilyen például a betegség családi halmozódása és az idősebb életkor. A szakértők szerint lehetséges, hogy ezután a fusobacteriummal való fertőzöttséget is kockázati tényezőként kell számon tartani. Ezt a fertőzést egyébként korábban kapcsolatba hozták már a fekélyes vastagbélgyulladással, amely maga is lehet a vastagbélrák kockázati tényezője.
A kísérletek szerint mind a transzferrintelítettség magas szintje, mind a tumoron belüli vaslerakódások rontják a túlélési esélyeket vastagbélrák esetén. A folyamat azonban visszafelé is működik: ha tehát kevesebb a vas a szervezetben, nő a túlélési esély. Amikor ugyanis a kutatók eltávolították a vasat, akkor a makrofágokban jelentősen csökkent a tumor növekedését és progresszióját elősegítő fehérjetermelődés.
Ez is érdekelhet
A kutatók reményei szerint eredményeik támogathatják a vastagbélrák új terápiás stratégiáinak és gyógyszereinek kifejlesztését. Ha valóban az említett baktérium tehető felelőssé a vastagbélrák kialakulásáért, akkor elképzelhető, hogy antibiotikumokkal idővel megelőzhetők vagy kezelhetők lesznek ezek a daganattípusok.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
