A passzív dohányzás ártalmasabb, mint gondolnánk
Világszerte a nemdohányzók mintegy 25-30 százaléka passzív dohányos. A passzív dohányzás erekre kifejtett hatásának felmérésére számos vizsgálat készült. Az Amerikai Egyesült Államokban végzett nagyszabású kutatásban közel 11 ezer középkorú személyt 3 éven keresztül vizsgáltak, megfigyelve az aktív és a passzív dohányzás érbetegségekre kifejtett összefüggéseit. A tanulmányban a nyaki ütőérfal két belső rétegének vastagságát követték ultrahang-vizsgálat segítségével. Az érfal e két rétegének úgynevezett intima-media vastagsága a szív- és érrendszeri események előrejelzője.
A vizsgálat során igazolást nyert, hogy passzív dohányzás hatására növekedett az érfal két belső rétegének vastagsága, ami az akaratlan cigarettafüst és az érelmeszesedés közötti káros kapcsolatra utal. További vizsgálatok megállapították, hogy az aktív dohányzás önmagában 50 százalékkal emeli az érbetegség rizikóját. A már leszokott dohányosok kockázata körülbelül 25 százalékra visszacsökken. Figyelemfelhívó azonban, hogy a passzív dohányosokban 30 százalékkal nő a szívkoszorúér-betegség kockázata a nemdohányzókhoz képest, és adatok vannak arra, hogy a kockázatnövelő hatás stroke esetében is fennáll. (A cukorbetegség és a magasvérnyomás-betegség pedig minden esetben emeli e betegségek rizikóit.)
Az aktív és a passzív dohányzás is szűkíti az ereket
A passzív dohányzás káros hatását részben a vérlemezkék aktiválásán keresztül fejti ki, mivel növeli a vérrög képződés (thrombus) kockázatát. Thrombus kialakulásához azonban az érfalon korábban kifejlődött meszes plakkok sérülése is szükséges. Dohányzás hatására ezen felül az érfal kulcsfontosságú belső felszínén is károsodások jönnek létre.
A szakértő szavaiból kiderül, hogy ereink legbelső felszíne, a vérrel közvetlen kapcsolatban álló "belhártya", az úgynevezett endothel sejtek rétege többek között egy oldott állapotban lévő gázt, nitrogén-oxidot termel, amely az erek tágulását idézi elő. Márpedig aktív és passzív dohányosokban is csökken a termelt nitrogén-oxid mennyisége, ami által a folyamatok eltolódnak az erek összehúzódásának irányába. A vérrögképződés és az érösszehúzódás végül nagymértékben növeli az artériás érelzáródások, vagyis az infarktus, a stroke vagy az érszűkület kialakulásának esélyét.
Átalakul az érfalak rugalmassága és vastagsága
Tudni kell, hogy az érfalat érintő negatív változások csak részben visszafordíthatóak, vagyis az aktív vagy passzív dohányzás megszűnése után is nagyobb marad az egyéni kockázata az egykori dohányosoknak, mint azoknak, akik sosem voltak kitéve dohányfüstnek. Ugyanakkor adatok utalnak arra, hogy a passzív dohányzás érbelhártyára kifejtett káros hatásain antioxidánsok képesek enyhíteni - hangsúlyozza a szakértő.
Egy évvel a passzív dohányzás abbamaradása után az érbelhártya-függő értágulási folyamat kifejezett javulását észlelték összehasonlítva a passzív dohányosokkal. A dohányfüstmentes környezet kialakítása az érbetegség megelőzése szempontjából éppúgy kiemelt szereppel bír, mint a dohányzók egyéni erőfeszítései és rendszeres kardiológiai ellenőrzésük.
Forrás: Kardioközpont