A texasi kutatók (a Houston University és a Baylor College of Medicine munkatársai) azt találták, hogy a belekben élő mikroorganizmusok befolyásolják a keringési rendszer állapotát. A kísérleti állatok két csoportját vizsgálták. Az egyik csoportba a magas vérnyomással küzdő állatokat tették, a másikba pedig a normális vérnyomású patkányok kerültek.
A kutatók eltávolították a vastagbélben tenyésző biológiai anyag egy részét mindkét csoport egyedeiből. Az összes állat antibiotikumot kapott ezután 10 napon át, hogy tovább csökkentsék a természetes mikroorganizmusok számát. Miután az antibiotikumos kezelés véget ért, a kutatók beültetteték a hipertóniás bélflórát normális vérnyomású patkányokba, és a normál bélflórát a hipertóniás csoport egyedeibe.
A kutatók azt találták, hogy a hipertóniás mikrobiótával kezelt csoportnál kialakult a magas vérnyomás. Meglepőbb az az eredmény, hogy a normális bélflórával kezelt patkányoknál viszont nem következett be jelentős vérnyomásesés, bár kismértékű csökkenést tudtak regisztrálni.
Ez a megállapítás a kutatók szerint egy további bizonyíték a bélflóra folyamatos vizsgálatának szükségességére a magas vérnyomás kialakulásának megértése érdekében az emberek esetében. Illetve támogatja azt az nézetet, hogy a probiotikumoknak potenciális szerepük lehet a hipertónia kezelésében. A tanulmányok azt mutatják, hogy a probiotikumokat (a bélben tenyésző hasznos mikroorganizmusokat) támogató diéta némi hatással lehet a vérnyomásra, különösen magas vérnyomású betegek esetében.
Ez is érdekelhet
Forrás: physiology.org
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
