Azok körében, akik napi nyolc vagy több órát ülnek, illetve nem elég aktívak fizikailag, mintegy hétszer nagyobb volt a stroke kockázata, mint azoknál, akik négy óránál kevesebb időt töltenek ülőmunkával és legalább 10 percet mozognak naponta - derült ki egy, az Amerikai Szívgyógyász Szövetség Stroke című szaklapjában megjelent tanulmányból. A kutatók a kanadai közösségi egészségügyi felmérésben részt vevő 143 ezer felnőtt egészségügyi adatait elemezték. Átlagosan 9,4 éven át követték a 40 éves és annál idősebb résztvevőket, akiknek korábban nem volt stroke-juk.
"Az ülőmunka feltételezhetően rontja a glükóz- és lipidanyagcserét, a véráramlást, valamint fokozza a gyulladás kialakulásának kockázatát a szervezetben. Ezek a változások idővel káros hatással lehetnek az erekre, növelve a szívroham és a stroke kockázatát" - magyarázta a tanulmány vezető szerzője Raed Joundi, a kanadai Ontario állambeli McMaster Egyetem kutatója. A vizsgálat résztvevői közül 2965 embernél alakult ki stroke, túlnyomó többségében iszkémiás stroke a vizsgálati időszak alatt. Ez a stroke leggyakoribb típusa, amely akkor következik be, ha az agyat vérrel ellátó artéria elzáródik. Ha a stroke-ot nem kezelik gyorsan, az agysejtek az adott területen oxigénhiány miatt elhalnak.
A stroke figyelmeztető jelei
Több jel is utalhat arra, hogy valaki stroke-ot kapott. A gyakori tünetek közé tartozik karok, lábak és arcizmok gyengesége, és különösen figyelmeztető, ha az érzés a test egyik oldalára korlátozódik. A beszéd elmosódása és a látás- vagy hallásproblémák is jelezhetnek stroke-ot, akárcsak az erős, más egészségi problémához nem kapcsolható fejfájás - mondta el Kerry Stewart, a marylandi Johns Hopkins Orvosi Egyetem professzora, aki nem vett részt a vizsgálatban. A professzor szerint a fizikai aktivitás növelése, az ülőmunkával töltött idő csökkentése segíthet visszaszorítani a stroke kockázatát. Tanácsa szerint lehet azzal kezdeni, hogy az ember többet áll és kevesebbet ül, és például lépcsőzik a lift helyett.
Mi segíthet még a mozgáson túl?
Az Amerikai Szívgyógyász Szövetség ajánlása alapján felnőtteknek hetente legalább 150 perc mérsékelt intenzitású fizikai aktivitást kellene végezniük. Joundi szerint ideális, ha ez a mozgás 10 percnél hosszabb időszakokban történik. "A tevékenységek akkor tekinthetők mérsékelt intenzitásúnak, ha eléggé megemelkedik a pulzusszám és megizzadunk, mint például egy gyors séta vagy kerékpározás során" - mondta.
Korábbi kutatások rámutattak, hogy tíz potenciálisan kivédhető kockázati tényező - köztük az alkoholfogyasztás - a stroke-ok kialakulásának 90 százalékával hozható összefüggésbe. Joundi szerint a stroke-ok 90 százaléka elméletileg elkerülhető lenne, ha ezeket a kockázati tényezőket mind kizárnánk. "A fizikai aktivitás növelése csak az egyik fontos összetevője a strokekockázat csökkentésének. Kardinális a megfelelő étrend, a dohányzásról való leszokás, valamint a magas vérnyomás és a cukorbetegség szűrése és kezelése is" - fejtette ki a kutató.