Megdöbbentőnek tűnik a tény, de igaz, hogy az összes kardiovaszkuláris betegség mintegy 70%-a valamilyen módon a nem megfelelő táplálkozásra vezethető vissza. Ez ugyanis többek közt elhízáshoz, magas vérnyomáshoz, cukorbetegséghez vezethet, amelyek következménye lehet egy szív-érrendszeri betegség. A vasárnap ünnepelt Szív Világnapja kapcsán dr. Jenei Zsigmond Máté, az Életmód Orvosi Központ kardiológusa az egyéni felelősségre, az orvosok felvilágosító és támogató szerepére, és a kardiovaszkuláris rizikó felmérésének lehetőségére hívta fel a figyelmet.
A páciensek nagy része nincs tisztában az életmód jelentőségével
Az életmód szerepe felbecsülhetetlenül nagy a kardiovaszkuláris betegségek megelőzésében, ám ezzel a páciensek jelentős része nincs tisztában, ahogyan az egészségtelen életmód okozta kockázatokkal sem. Az életmód okozta összhatást nehezen lehet mérni és számszerűsíteni, azonban az kijelenthető, hogy az összes szív-érrendszeri betegség közel 70%-a a nem megfelelő, nyugati típusúnak nevezett táplálkozás talaján alakul ki. Ennek fényében pedig nyilvánvaló, mennyire fontosak azok a döntések, amelyeket a saját egészségünk megőrzésének érdekében hozunk: a rendszeres fizikai aktivitás, az optimális testsúly elérésre és fenntartása, a vérnyomás, a vércukor és a koleszterin célértékek beállítása, valamint a stresszfeldolgozás. A nyilvánvalóan egészségromboló szokásokról, mint például a dohányzás, szerhasználat nem is beszélve - magyarázta a szakember.
Hogyan becsülhetjük fel a szív-érrendszeri rizikót?
A kardiológiában többféle rizikóbecslő modell létezik, a legfrisseb a SCORE2 nevű táblázat, amelyben az egyes változók megadásával (életkor, nem, szisztolés vérnyomás, össz-, HDL- és LDL-koleszterin, valamint dohányzás) számolható ki az elkövetkező 10 évre vonatkozó halálos és nem halálos kardiovaszkuláris események rizikója. Egy ingyenesen elérhető kalkulátorral az is kiszámítható, mennyire csökken a beteg 10 éves rizikója, amennyiben a módosítható kockázati tényezőkön sikeresen változtat. Az alkalmazás a szükséges változtatások megfogalmazásában is segít, életmód tanácsok és világos célértékek segítik az orvos munkáját. A kalkulátor itt érhető el. (A nyitóoldalon a kockázat mértékénél sajnos a „high risk”-et kell választanunk, ugyanis ebből a szempontból Magyarország a nagy kardiovaszkuláris rizikójú országokhoz tartozik.)
Ezért is fontos a megfelelő táplálkozás
Helyes életmóddal többféle betegség is párhuzamosan javítható. Az étrend erre az egyik legjobb példa (a rendszeresen mozgás mellett), amely a cukorbetegségen, az elhízáson, a magas vérnyomáson és a krónikus szívelégtelenségen kívül az ortopédiai tüneteket, illetve a betegség lefolyását is egyszerre tudja javítani. Mivel ezek a folyamatok szorosan összefüggenek egymással, nemcsak egy „életmód komponenst” kell a figyelem középpontjába állítani, hanem az összes faktort módosítható rizikótényezőnek kell tekinteni. Milyen változásokat lehet elérni a megfelelően összeállított étrenddel?
Cukorbetegség
Egy 16 hetes amerikai vizsgálat során azt találták, hogy az egyszeri diétás tanácsadás nem hozott változást hemoglobin A1c mértékében, míg a többszöri aktív diétás tanácsadás és rendszeres kontroll hatására a hemoglobin A1c értéke szignifikáns mértékben, 0,6%-kal, ezzel párhuzamosan a betegek testsúlya körülbelül 3 kg-mal csökkent.
Elhízás
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Magyarországon a felnőtt lakosság több mint a fele túlsúlyos vagy elhízott: férfiaknál 65%, nőknél 52% ez az arány. A túlsúlyos betegek esete a szenvedélyekről való lemondáshoz hasonlóan nehéz, és a próbálkozások sokszor kudarcba fulladnak. Ezen segíthet a dietetikai tanácsadás, a dietetikus által személyre szabott étrend, az egyszerű, jól követhető szabályok.
Hasznos lehet például az OKOSTÁNYÉR®, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége által készített legújabb magyar táplálkozási ajánlás. Ugyanakkor igaz, hogy minél inkább személyre szabott az étkezési rendszer, annál nagyobb a hajlandóság annak követésére. Az elhízás megfékezésében, a fogyásban a testmozgásnak is nagy szerepe lenne, miközben a legutóbbi felmérés adatai szerint a magyar felnőtt lakosság 59%-a szabadidejében egyáltalán nem sportol. Bár a WHO ajánlása szerint heti 150 perc közepes intenzitású edzés lenne a hatékony, e tekintetben rugalmasnak kell lenni, és egy fizikailag inaktív személynél már a sétát is aktivitásnak kell tekinteni. Túlsúly esetén a testsúly heti rendszerességű mérése segíthet abban, hogy a páciens sikeresen fogyjon.
A kardiológus gyakorlati tanácsai a fogyáshoz:
Ez is érdekelhet
- Abban, amit megiszunk, ne legyen semmilyen kalória.
- Kisebb méretű tányérokat vegyünk, kisebb adagokat együnk.
- Hetente legfeljebb kétszer együnk édességet.
- Minden nap sétáljunk 40 percet, a séta során ne együnk semmit.
- Amennyiben van olyan okoseszközünk, amivel mérni tudjuk, a napi 10 ezer lépésszám elérését tűzzük ki célul.
- Heti rendszerességgel testsúlymérés javasolt.
- Tudatosan megtervezett étkezéseink legyenek, kérjük dietetikus segítségét.
A cikk dr. Jenei Zsigmond Máté, az Életmód Orvosi Központ orvosának összefoglaló közleménye alapján készült, amely az Orvostovábbképző Szemle XXX. évf. 6. számában jelent meg.
