A vezeték nélküli pacemakert, amely egy idő után felszívódik a páciens szervezetében, olyan betegek számára készítették, akiknek a szívritmusát csak rövid ideig kell szabályozni. Mióta 1958-ban az első pacemakert sikeresen beültették, páciensek millióinak életminőségét javította a ritmusszabályozó eszköz. Ám miközben vannak olyan betegek, akiknek folyamatosan szüksége van a pacemakerre , más esetekben csak ideiglenesen kell az eszköz, napokig vagy hetekig, például nyitott szívműtétek után.
A testen kívülről vezérelhető és programozható
John A. Rogers, az illinoisi Északnyugati Egyetem professzora, a tanulmány társszerzője úgy nyilatkozott, hogy az új pacemakert olyan esetekben alkalmazzák, mikor egy kritikus időszak után a szívritmus-szabályozásra nincs többé szükség. Bár a pacemakerek már most is használhatók átmeneti időszakokra, a szakértők szerint ez nem problémamentes, ugyanis a bőr alá behelyezett vezetékek fertőzésveszélyt jelenthetnek. A külső tápegység és a vezérlőrendszer véletlenül elmozdulhat, és az eszköz eltávolításakor megsérülhet a szív.
A kutatók azt mondják, ezzel szemben az új, elemmentes pacemakert közvetlenül a szív felszínére lehet beültetni, és a szervezet felszívja, amikor már nincs rá szükség. Az eszköz - amely Rogers szerint körülbelül 100 dollárba (30 ezer forintba) kerül - vezetékmentes, a testen kívülről vezérelhető és programozható.
Így zajlott az eszköz kifejlesztése
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Rogers és kollégái a Nature Biotechnology folyóiratban publikált tanulmányban számoltak be a vékony, rugalmas, kevesebb mint félgrammos eszköz kifejlesztéséről. Elkészítéséhez olyan anyagokat használtak - például magnéziumot, volfrámot, szilikont és biológiailag lebomló műanyagot, a tejsav-glikolsav kopolimert (PLGA) -, amelyek kompatibilisek az emberi szervezettel, és idővel képesek feloldódni és eltűnni.
Az apró teniszütőre hasonlító eszköz vezeték nélküli technológiával működik: a külső eszközről származó rádiófrekvenciát a pacemakerben lévő vevőegységbe küldik, ahol azt elektromos árammá alakulva szabályozza a szívműködést. Rogers megjegyezte, hogy hasonló technológiát alkalmaznak például az okostelefonok és az elektromos fogkefék vezeték nélküli töltésére.
Emberen még nem próbálták ki
A kutatók egerek és nyulak szívén tesztelték az eszközt, de emberi szívmetszeten, és élő kutyákban és patkányokban is kipróbálták. A patkányokban az eszköz négy napig működött, és a két hét múlva elvégzett vizsgálatok azt mutatták, hogy az eszköz elkezdett feloldódni. Hét hét után pedig már nem volt látható a felvételeken.
Ez is érdekelhet
A kutatócsoport közlése szerint az eszköz anyagának vastagságát úgy tudják beállítani, hogy a különböző igényekhez igazítsák működésének és lebomlásának időtartamát. Rogers ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az eszközt emberen még nem próbálták ki, és az új implantátum alkalmazásának engedélyezése még évekig tarthat.
