A 2020-as esztendő semmiképpen sem a nyugalom és kiegyensúlyozottság éveként marad majd meg az emlékezetünkben. A koronavírus miatti egészségügyi és gazdasági krízis, a kijárási korlátozások és a tartós bezártság miatt a feszültség a mindennapjaink részévé vált. Az állandó stressz viszont nem újkeletű a modern ember számára - mára egy civilizációs betegséggé vált, ami nem csak a mentális, de a fizikai egészségünkre is komoly hatással van.
Maga a stressz a szervezetünk egy teljesen természetes reakciója olyan változásokra, amelyek valamilyen kihívás elé állítanak minket. Szervezetünk ilyenkor csúcsteljesítményre kapcsol, pulzusunk megemelkedik, adrenalin áramlik szét a testünkben, izmaink pedig megfeszülnek. Őseink például a vadonban egy közelgő ragadozót észlelve emiatt tudtak hatékonyabban elmenekülni, vagy szükség esetén fel tudták venni a harcot az életüket fenyegető veszéllyel. Ez az "üss vagy fuss" reakciónak is hívott jelenségnek őseink talán az életüket köszönhették, mi azonban inkább a kárát látjuk. A munkahelyi projekt leadási határideje előtt kapkodva, esetleg egy végeláthatatlan forgalmi dugóban ülve semmi haszna nincs a szervezetünk felpörgetésének, hosszabb távon viszont olyan romboló hatással van ez ránk, amit előbb vagy utóbb mindannyian megérezhetünk.
Ilyen betegségeket okozhat a stressz
Míg a stresszt a gyomrunkban feszülő érzésként írhatjuk körül, a valóságban sokkal kiterjedtebb hatással van az egész szervezetünkre. Ha megijedünk, izmaink is befeszülnek, nyugalmi állapotba kerülve viszont ez meg is szűnik. A krónikus stressz viszont hosszú ideig tartó izomfeszülést eredményez, ami egy görcsös, egészségtelen tartásba kényszeríti a testet. A nyak és a fej krónikus izomfeszülése miatt tenziós típusú fejfájás is gyötörhet minket, de számos mozgásszervi betegséget kiválthat az egészségtelen testtartás.
Az állandó stressz hosszú távon szív- és érrendszeri problémák kialakulásához is vezethet. A magas pulzusszám és a stresszhormonok szintjének megemelkedése magasvérnyomás-betegségig, szívinfarktusig vagy stroke-ig is vezethet. Hozzájárulhat továbbá a keringési rendszer gyulladásaihoz, különösen a szívkoszorúér artériákban. Emiatt pedig a tartósan fennálló stressz szívrohamot is eredményezhet. Meglepő módon még a légzőszervek működését is befolyásolhatja az állandó feszültség, az asztmával küzdőknél súlyos rohamokat idézhet elő, másoknál hiperventillációt, akár pánikrohamokat is eredményezhet.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Tartós stressz alatt a munkahelyünkön is rosszabbul teljesítünk, ami csak újabb feszültséget okoz, az így kialakuló spirálból pedig nagyon nehéz kikeveredni. Ráadásul a magánéletünkre is rányomja a bélyegét. A férfiaknál hatással lehet a tesztoszterontermelésre, ami befolyásolja a hímivarsejtek termelését, valamint merevedési zavart vagy impotenciát is okozhat. Nőknél csökkenti a szexuális vágyat, felerősíti a menopauzával járó kellemetlen tüneteket, de a menzeszt is befolyásolhatja.
Ezért fontos a magnézium és a kálium
A stressz kapcsán gyakran kerül szóba két fontos makroelem, a kálium és a magnézium, nem is véletlenül. Ha a testünk üss vagy fuss üzemmódba kapcsol, a mellékvesében felgyorsul a katekolamin nevű hormon termelődése, ami miatt növekszik a magnéziumürítés is, így gyorsan hiány alakulhat ki a szervezetben. Mivel a magnéziumnak a vérnyomás szabályozásában, illetve az idegrendszer működésében is fontos szerepe van, hiánya csak tovább erősíti a stressz okozta negatív hatásokat. A jól ismert izomgörcsök mellett a magnéziumhiány sokaknál migrénes rohamokat is eredményezhet.
Emellett a magnézium a kálium anyagcseréjéhez is elengedhetetlen. A kálium fontos ásványi anyag, amely az ideg- és izomsejtek közti elektromos impulzusok továbbításában és a szervezet folyadékháztartásában játszik fontos szerepet. A magnéziummal együtt hozzájárul a szív és az izmok egészséges működéséhez, illetve az egészséges keringés fenntartásához. Hiányában szívritmuszavarok és súlyosabb szívproblémák is kialakulhatnak.
Ez is érdekelhet
A megfelelő kálium- és magnéziumszint tehát kulcsfontosságú a stressz romboló hatásainak ellensúlyozásához, illetve a kiegyensúlyozott állapot fenntartásához. Az egészséges szervezet napi káliumigénye 4-5000 milligramm, magnéziumból pedig 300-350 milligrammra van szükségünk. A változatos és egészséges táplálkozás többnyire biztosítja a bevitelt, akik azonban stresszes életmódot élnek, komoly fizikai munkát végeznek, illetve valamilyen diétát követnek, azoknak szükséges lehet időnként a pótlásuk. Káliumban gazdag élelmiszer a krumpli, a banán, de nagy arányban található magvakban is. A legtöbb zöldség és gyümölcs magnéziumot is tartalmaz, nagyszerű forrása például a spenót, a karfiol, a káposztafélék, de az említett banán és magvak is nagy arányban tartalmazzák.
