A zárt térben való tartózkodás, a gyakoribb fertőzések, a stressz mind indokolhatják az olyan általánosabb jellegű tüneteket, mint a fáradtság, a szédülés, a rossz közérzet, a fejfájás. Azonban dr. Petróczy Natália, a KardioKözpont belgyógyásza arra figyelmeztet, hogy bizonyos esetekben a vérnyomás ingadozása is okozhat ilyen panaszokat, bár sokszor tünet nélkül is előfordulhat jelentősebb ingadozás. Mikor érdemes tehát szakemberhez fordulni ilyen panaszokkal, és miért érintheti ez gyakrabban a magasvérnyomás betegeket? A szakértő válaszol.
A vérnyomás ingadozás bizonyos mértékig természetes
A vérnyomásérték a nap folyamán folyamatosan változik, hiszen több tényező is hatással van rá, így például a napszak (éjjel, alvás alatt a legalacsonyabb, majd hajnaltól fokozatosan emelkedik 9-10-ig, majd késő délután ismét megfigyelhető vérnyomás emelkedés), a mozgás, a stressz, a hőmérséklet, a fogyasztott ételek és italok is. Bizonyos mértékű ingadozás tehát természetesnek tekinthető, a túl gyakori és túl nagymértékű ingadozásokat azonban mindenképpen ki kell vizsgáltatni és szükség esetén a kezelés is elengedhetetlen. Már csak azért is, mert a bármilyen irányban kóros vérnyomás komolyan kihat az erek és a szív működésére. Ennek az az oka, hogy a vérnyomás ingadozása az ereket komoly munkára kényszeríti, hiszen azok izmos fala kénytelen a váltakozó értékekhez igazodni. Több kutatás is rámutatott már arra, hogy jelentősen megnő a stroke esélye ingadozó vérnyomás esetén, és számolni lehet a szívroham, egyéb szövődmények lehetőségével is. Milyen tünetei lehetnek a vérnyomás ingadozásnak?
A vérnyomás ingadozását elsősorban rendszeres és pontos mérésekkel lehet igazolni, hiszen sokszor teljesen tünetmentes marad még a nagyobb mértékű fluktuáció is. Mégis van néhány figyelmeztető jel, amely utalhat erre a problémára. Ezek a következők: fáradékonyság, fejfájás, rossz közérzet, koncentrációs zavar, szédülés, látászavar, émelygés. Általánosságban elmondható, hogy a vérnyomás szisztolés értéke (vagyis az első szám) 100 és 140 Hgmm között, míg diasztolés értéke 60 és 90 Hgmm között tekinthető normálisnak. A 90/60 Hgmm alatti értékek esetében hipotóniáról, vagyis alacsony vérnyomásról, míg a 140/90 Hgmm-t meghaladó adatok esetében hipertóniáról, vagyis magas vérnyomásról beszélhetünk. A vérnyomás ingadozást azonban nem lehet ilyen pontos értékekkel meghatározni, de leegyszerűsítve úgy lehet fogalmazni, hogy az ingadozást akkor tekintjük kórosnak, ha egy normál vérnyomású személynél rohamokban jelentkezik hipertónia.
Ez is érdekelhet
Sokszor a magas vérnyomású beteget érinti az ingadozás
A vérnyomás ingadozás okát minden esetben gondosan ki kell vizsgálni, hiszen számos ok állhat a háttérben. Előfordulhat például, hogy pánikbetegség, vagy mellékvese betegség, pajzsmirigy-túlműködéssel járó hipertóniás krízis okozza a nagy kiugrásokat, és érdemes a veseműködést is áttekinteni. A gondos, akár több szakterületet magában foglaló kivizsgálás és a 24 órás vérnyomásmérés tehát számos ilyen kérdést tisztázhat. "Bizonyos esetekben megfigyelhető a már kezelés alatt álló magasvérnyomás páciensek vérnyomás ingadozása is, amely 100/60-200/120 Hgmm között is lehet. Ennek többféle oka is lehet, akár a rosszul, nem rendszeresen szedett gyógyszerek, akár az, hogy eleve sok gyógyszert kap a beteg, és akkor egy nagyobb vérnyomásesést egy nagyobb vérnyomás-emelkedés követ" – ismerteti dr. Petróczy Natália, a KardioKözpont belgyógyásza. Hozzátette: a kóros ingadozás tehát egy szabályozási zavar, amit vagy háttérbetegség, vagy nem adekvát kezelés okoz. A kivizsgálás eredményeire támaszkodva az életmód orvos, dietetikus, mozgásterapeuta által irányított életmódváltás és az esetleg korrigált gyógyszeres kezelés lehetővé teszi, hogy a vérnyomást a megfelelő értékek között tarthassuk és megfékezhessük az ingadozást.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
