Az egészséges életmód akár már gyermekkortól kezdve fontos szerepet játszhat a koszorúér-betegségek elkerülésében – ez derült ki egy 98 ikerpár bevonásával, Magyarországon végzett kutatásból. A koszorúér-betegségek kialakulásában köztudottan szerepet játszanak a környezeti és a genetikai tényezők is. A Semmelweis Egyetem klinikusai azonban most azt találták, hogy a környezeti hatások jelentősebben befolyásolhatják az úgynevezett nem meszes plakkok formálódását, mint a genetikai tényezők. Ezek a puha plakkok veszélyesebbek, mint az időben később kialakuló meszesek, mert nagyobb eséllyel repedhetnek meg, heveny érelzáródást és szívinfarktust okozva.
A genetika vagy a környezeti hatások a jelentősebbek?
„Azt korábbi kutatásokból már tudjuk, hogy a genetikának erős befolyása van az érszűkületet okozó meszes plakkok kialakulására, viszont a nem meszes lerakódások örökölhetőségéről kevesebb adat áll rendelkezésre. A mostani vizsgálattal a célunk az volt, hogy értékeljük a genetikai és a környezeti hatások szerepét felnőttkorú ikerpárok körében, akiknek a kutatás kezdetekor nem volt ismert koszorúér-betegsége” – mondta el Dr. Maurovich Horvat Pál, a Semmelweis Egyetem Orvosi Képalkotó Klinikájának igazgatója, a kutatási projekt vezetője.
A koszorúér-betegségek kialakulásának okát vizsgáló, a Circulation: Cardiovascular Imaging hasábjain megjelent kutatásban összesen 98 magyar ikerpár (120 egypetéjű iker és 76 azonos nemű, kétpetéjű iker) vett részt. Az ikrek 45 és 65 év közöttiek voltak, és 63,3 százalékuk volt nő. Az ikerpároknak a vizsgálatokon kívül egy részletes kérdőívet is ki kellett tölteniük, amelyekben egyebek mellett családi hátterükről és életmódjukról is kérdezték őket – például, hogy hol nőttek fel, hogyan táplálkoztak gyermekkorukban, milyen betegségeik voltak a szüleiknek, illetve dohányoznak vagy sportolnak-e.
Nem mindegy, milyen plakkról van szó
A koszorúér-betegségek kialakulásában jelentős szerepet betöltő lerakódások (plakkok) kétfélék lehetnek: nem meszes (puha/zsíros) plakkok, amelyek általában az érszűkület kezdeti fázisában jelentkeznek, és ezek alakulhatnak az idő előrehaladtával meszes, stabil plakkokká – emelte ki Dr. Drobni Zsófia, a közlemény első szerzője.
A Semmelweis Egyetem kutatói azt találták, hogy a nem meszes plakkok kiterjedését elsősorban környezeti faktorok határozzák meg – a kialakulásban a közös környezeti tényezőknek (családi, szociális háttér) 63 százalékos, az egyéni környezeti tényezőknek (étkezés, dohányzás, sportolás) pedig 37 százalékos szerepe volt. Ezzel szemben a meszes plakkok kialakulását az öröklődés befolyásolhatja erőteljesebben (az elmeszesedés mértékét 58 százalékban, míg a meszes plakkok térfogatát 78 százalékban határozták meg genetikai tényezők).
Ez is érdekelhet
Dr. Tárnoki Dávid László radiológus szerint az eredményeink azt sugallják, hogy a nem meszes plakkok kialakulásában nagyobb szerepe lehet az egyéni környezeti tényezőknek és az életmódnak, mint a meszes lerakódásoknál. Ez arra utal, hogy a koszorúér-betegségek megelőzésére már egészen fiatalkorban érdemes figyelmet fordítani.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
