A pulzus az egészséges szervezetben egyenletes, és csak akkor lesz szaporább, ha a fizikai aktivitás miatt a sejteknek több oxigénre van szükségük, vagy a bármilyen okból megjelenő stressz miatt (például mert megijedünk, fenyegetés ér bennünket vagy izgalom fog el egy hír miatt) a testünk készenléti helyzetbe kapcsol.
Ez egy fiziológiás (és semmiképpen sem kóros) állapot, amely hamar rendeződik és a pulzusunk az adott helyzet elmúltával visszaáll a normális tartományba. Ha azonban azt tapasztaljuk, hogy gyakran ver szabálytalanul, vagy szaporán, esetleg túl lassan a szívünk, a diagnózis szívritmuszavar lehet. Dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont kardiológusa elmagyarázta, hogy ez pontosan mit jelent, és mi a teendő ilyen esetben.
Így néz ki a normális szívverés
A szívritmus azt mutatja meg, hogy hányszor ver percenként a szívünk. A normális pulzus 60-70 dobbanást jelent percenként, de az 55 és 85 közötti érték még elfogadható. A pulzusszámot számos tényező befolyásolhatja. Nyugalomban, illetve fizikai aktivitás közben vagy stresszhelyzetben még az egészséges embereknél is más-más értékek mérhetők. A szívverés akkor normális, ha ritmikus, és szabályos, nyugalmi állapotban pedig alacsony értéket mutat. Szívritmuszavarról viszont akkor beszélünk, ha a szabályostól eltérően működik a szívünk, tehát gyorsabban (tachycardia) vagy lassabban (bradycardia) ver, vagy a ritmus szabálytalan (arrythmia).
Ha túl gyors a szívritmus (tachycardia)
Azt a ritmuszavart, amikor a szív túl gyorsan ver, vagyis a szívfrekvencia percenként 100-nál magasabb tachycardiának nevezzük. Ilyenkor előfordulhat, hogy nem szervi baj, hanem például az edzettség hiánya, stressz, kimerültség, vagy pszichés nyomás áll a háttérben. Gyakran találkozunk nyugalomban is szapora szívműködéssel (pulzussal), ami egyértelműen nagyobb kardiovaszkuláris kockázatot jelent (szív-érrendszeri megbetegedést, halálozást). Vannak olyan állapotok is, amelyeknél azonnali orvosi beavatkozás szükséges. Ilyenek például a kamrai, illetve a pitvari tachycardiák, attól függően, hogy a ritmuszavarok a szív melyik részéből indulnak ki. Ezekben az esetekben a kóros elektromos impulzusok eredményeként a szív képtelen elegendő vért pumpálni a létfontosságú szervekbe. Ezek a kórállapotok minden esetben orvosi kivizsgálást és rendszeres kontrollt kívánnak, s a megoldást a gyógyszerest kezelés, illetve a szívritmus szabályozó készülék nyújthat.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ha túl lassan ver a szív (bradycardia)
Ha a szív lassan ver - percenként kevesebb mint 60 alkalommal - bradycardia a diagnózis. Aktívan sportoló, edzett fiatal embereknél ez az állapot nem mondható kórosnak, és nincs is szükség a kezelésére, ha nem jár elhúzódó, vagy ismétlődő tünetekkel, például fáradtsággal, szédüléssel, ájulással, rosszulléttel.
Ha szabálytalan a szív működése (aritmia)
A szív aritmiája során melléütés, pluszütés, vagy a vártnál hamarabb jelentkező, majd egy hosszabb szünetet követő ütés jelentkezik. Ilyen esetben is előfordulhat, hogy nincs a háttérben jelentős szervi ok, és pihenéssel, (például magnézium, kálium) ionpótlással megszűnnek a panaszok. Sajnos ezek a tünetek súlyos szívbetegség jelei is lehetnek, ilyen a pitvarfibrilláció. Ezt a kórképet a szív, illetve a kamrák gyors és rendszertelen összehúzódása jellemzi. Ilyenkor a szívverés teljesen szabálytalan, abban semmilyen ritmus nem figyelhető meg. Ebben az esetben mindenképpen azonnal kardiológushoz kell fordulni, a súlyos, életveszélyes állapot elkerülése érdekében, ugyanis a ritmuszavarok közül a pitvarfibrilláció óriási veszélyt hordoz: nevezetesen agyi és egyéb szervi embólia lehet a következménye.
Dr. Vaskó Péter szerint mindenképpen orvoshoz kell fordulni, ha a következő tünetek jelentkeznek:
▪ A nyugalmi pulzus tartósan percenként 120 felett vagy 40 alatt van.
▪ Hirtelen jelentkező, percenként 120 feletti pulzussal járó rosszullét.
▪ Gyakori melléütés érzékelése, amely tartósan fennáll.
▪ Mellkasi remegés érzése, légszomj, a torokban vagy a gyomortájékon fellépő furcsa fájdalom, szúrást érzékelése, amelyhez szédülés, bizonytalanságérzet, félelem, idegesség, látászavarok társulnak, esetleg ájulás, vagy ájulás közeli állapot jelentkezik.
Ez is érdekelhet
Forrás: Karidoközpont
