Az intenzív edzések, versenyek során bizonyos esetekben előfordulhat a hirtelen szívhalál , ezt pedig az AVC-ként is ismert szívprobléma (aritmogén szívkamrai kardiomiopátia) okozza. A kutatás szerint azon egerekben alakul ki hamarabb az AVC, amelyekben a dezmoplakin nevű fehérje egy mutálódott változata fordul elő: ez egy olyan fehérje, amely stabilan tartja a szívfal szerkezetét. A mutálódott dezmoplakin és a sport együtt pedig a szívfal hamarabbi szétroncsolódásához vezet. Jeffrey Towbin, a kutatás vezetője kijelentette: ok-okozati összefüggés van a mutáció és az AVC kialakulása között.
Az emberi szívfal sejtjei úgy kapcsolódnak egymáshoz, mint egy téglafal egymás közé csúszó téglái. A sejtek felületét az úgynevezett dezmoszómák kapcsolják egymáshoz. A sport hatására a szívfal ugyan tágulhat, de a dezmoszómák ilyenkor is összetartják a sejteket.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Több kutatás is rámutatott már arra korábban, hogy az AVC-s páciensek és a mutálódott dezmoplakint hordozó egerek ugyanolyan szívproblémákkal küzdenek. A kutatás, amelyen a Cincinnati Children's Hospital Medical Center szakértői dolgoztak, arra mutatott rá, hogy az AVC-s tünetek az intenzív sportolás miatt jelentkeztek hamarabb. A dezmoszómák pedig még hamarabb kezdtek el szétjönni, minthogy a szívfunkció problémáit észlelni lehetett volna.
Towbin szerint a sejtek közti kapcsolatok vizsgálatával hamarabb észlelhetjük a szívproblémákat, ezzel pedig számos esetben menthetnénk emberéleteket. Van ugyanis gyógyszer, ami sokat segíthet ilyen esetben.
Forrás: Sciencedaily.com
