A legtöbben alighanem szív eredetű megbetegedésekre asszociálnak, ha meghallják a mellkasi fájdalom kifejezést. Még ha a téma azért ennél komplexebb is, a képzettársítás egyáltalán nem alaptalan. Különösen Magyarországon nem, ahol a szív- és érrendszeri panaszok az átlagosnál is több kárt okoznak a népesség körében. Elég csak a halálozási statisztikákra rápillantani, hogy lássuk: a magyar emberek egészségét valóban komolyan veszélyeztetik a kardiovaszkuláris betegségek. Az elmúlt évek feljegyzései alapján a hazai halálesetek mintegy fele szív-érrendszeri okokra volt visszavezethető, illetve negyede iszkémiás szívbetegségre , avagy koszorúér-betegségre. Ezek az arányok magasan felülmúlják az Európai Unió egészében mért átlagot.
Nem túlzás tehát úgy fogalmazni, hogy a mellkasi fájdalom - mint a koszorúér-betegség potenciális tünete -, valamint annak szakszerű kivizsgálása népegészségügyi szempontból is nagy jelentőséggel bír. E kockázatot felmérve külön specializált ambulancián fogadják a stabil mellkasfájdalommal érkező betegeket a szeptemberben megnyílt Wáberer Kardiológiai Centrumban, amelynek centrumvezető főorvosával, dr. Vértesaljai Márton kardiológus szakorvossal beszélgettünk a panasz lehetséges okairól, hátterének feltárásáról és a további veszélyek megelőzésének lehetőségeiről.
HáziPatika.com: Milyen tényezők állnak a leggyakrabban a mellkasi fájdalom hátterében? Miért fontos és hogyan lehet kizárni annak lehetőségét, hogy esetleg nem szív eredetű-e a panasz?
Dr. Vértesaljai Márton: Maga a mellkasi fájdalom egy tünetegyüttes, nem egy klinikai diagnózis. Nagyon sokféle kiváltó oka lehet, így akár mellkasi szervek megbetegedései, beleértve a többi között a tüdőt, szívet vagy a nyelőcsövet, de előfordulhat akár az is, hogy a hasi szervek felől sugárzik ki a mellkasba. Orvosként ugyanakkor veszélyességi és gyakorisági szempontok alapján gondolkodunk. Emiatt, ha egy páciens mellkasi fájdalomra panaszkodik, akkor elsőként a legveszélyesebb kiváltó ok lehetőségét kell kizárnunk. Ebben labor- és képalkotó vizsgálatok egyaránt segítséget nyújtanak a kardiológusnak.
Különösen rizikócsoportba tartozó páciensek esetében természetesen felmerül a koszorúér-betegség gyanúja. Ezt hagyományosan egy nem invazív vizsgálattal, terheléses EKG-val vizsgálták ki hosszú éveken keresztül, illetve vizsgálják a mai napig ott, ahol nincs másra lehetőség. Ma már azonban, a 21. században van ennél megbízhatóbb, pontosabb módszerünk is erre a célra. Bár nem vagyunk vele úttörők Magyarországon, de itt, a Wáberer Kardiológiai Centrumban is koronária-CT-t alkalmazunk, és ezzel a hazai élvonalba tartozunk. Az eljárás előnye, hogy egyértelmű anatómiai információkkal szolgál, magyarán feketén-fehéren megmutatja, hogy átjárhatóak-e a koszorúerek. Mi több, ennél is jóval többet nyújt. Haladva ugyanis tovább a differenciáldiagnosztika ösvényén, kontrasztanyagos CT-vizsgálattal egyszersmind azt is kideríthetjük, hogy a mellkasi fájdalom mögött nem tüdőembólia vagy aortadisszekció áll-e. Úgy szoktuk mondani, hogy ezt a hármas nagy gyilkost egyaránt ki lehet mutatni ezzel a vizsgálattal.
Eddig az akut nagy problémákról beszéltem, de láthatunk mást is a CT-n. Fény derülhet arra például, ha a páciens gyomra egy picit a mellkasába van csúszva - ezt az állapotot nevezzük hiatus herniának, avagy rekeszsérvnek, amely szintén gyakran okoz mellkasi fájdalmat. Ugyanígy feltárhatjuk, ha bordatörés, esetleg tüdő- és mellhártyagyulladás eredményezi a kellemetlen tünetet. Összességében tehát több legyet üthetünk egy csapásra, ha ezt a vizsgálatot alkalmazzuk elsőként, ahogy azt a nemzetközi ajánlások is megfogalmazzák.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
HáziPatika.com: Mennyiben korlátozottabbak ehhez képest a terheléses EKG-ban rejlő lehetőségek?
V. M.: A terheléses EKG tulajdonképpen közvetetten árulkodik a páciens állapotáról. Két dolgot tud megmutatni: hogy a páciens mennyire terhelhető, avagy mekkora a fizikai kapacitása, továbbá azt, hogy - legyen szó akár kerékpáros, akár futópados vizsgálatról - a terhelés során jelentkezik-e EKG-eltérés, illetve ahhoz kapcsolódóan fizikai panaszok. Az így kapott információk már közel sem annyira egyértelműek, valamint tudjuk, hogy sajnos az esetek igen magas százalékában álpozitív vagy álnegatív eredményt kapunk. Előfordulhat például, hogy az EKG-n nem látszik eltérés, a háttérben mégis megbújik egy akár súlyos koszorúér-betegség. A terheléses EKG ezen felül nem nyújt információkat a mellkasi fájdalom egyéb lehetséges okairól, ahogy a koszorúér-betegség korai stádiumáról sem, amely még nem okoz problémákat, de már kialakult a koszorúér-meszesedés, és ezért kezelést igényelne. Márpedig ez fontos, mivel megfelelő terápia mellett az érintett páciens állapota 5-10 év múlva sokkal kedvezőbben alakulhat, így elkerülheti az infarktust, szélütést és egyéb, ereket érintő betegségeket.
HáziPatika.com: Ön éveken keresztül dolgozott az Egyesült Királyságban. Hogyan tapasztalta, mennyiben támaszkodnak a britek a koronária-CT-re a koszorúér-betegség diagnosztikájában, valamint mennyire elérhető ez a vizsgálat ma Magyarországon?
V. M.: Valóban, 2010 és 2018 között az Egyesült Királyságban dolgoztam kardiológusként. Amikor elkezdtem az ottani munkámat, az aktuális szakmai ajánlás még azt tartalmazta, hogy mellkasi fájdalom esetén végezzünk úgynevezett calcium scoringot a pácienseknél. Ez tulajdonképpen egy kontrasztanyag nélküli CT-vizsgálatot foglal magában, amely sok hasznos információval szolgál, de nem tekinthetjük teljesnek. Későbbi tudományos vizsgálatok ugyanis kimutatták, hogy ezt a kontrasztanyagos CT mind megbízhatóságban, mind hatékonyságban felülmúlja, és még inkább lekörözi a terheléses EKG-t. Kifejezetten beszédesek például a SCOT-HEART tanulmány eredményei, amelynek során stabil mellkasi fájdalommal küzdő betegeket követtek nyomon két éven keresztül. A páciensek egyik felét koronária-CT-vel, másik felét terheléses EKG-val vizsgálták ki. Megdöbbentő, de mint kiderült, előbbi csoport tagjai között 31 százalékkal ritkábban jelentkezett szívinfarktus a vizsgált időszakban.
Mindez persze nem az jelenti, hogy a CT-vizsgálat meggyógyította volna őket, hiszen önmagában az nem több egy diagnosztikai módszernél. Viszont a CT eredményeire alapozott, személyre szabott kezelés révén ekkora mértékű hasznot értünk el a betegeknél. Ma már az a hivatalos ajánlás az Egyesült Királyságban, hogy minden páciensnél, akinek mellkasi fájdalma van, illetve statisztikai alapon fennáll nála a koszorúér-betegség veszélye, első vizsgálatként kontrasztanyagos koronária-CT-vizsgálatot kell lefolytatni. Mi több, a brit ajánlás azt is kimondja, hogy lehetőség szerint ne használjunk terheléses EKG-t. A tavalyi évtől már az Európai Kardiológus Társaság is koronária-CT-t javasol elsődleges vizsgálatként, bár a terheléses EKG-val szemben kevésbé szigorú, mint a brit ajánlás.
Ami pedig az egészségügyi ellátórendszerre nehezedő terhet illeti az új szakmai ajánlásból fakadóan, a britek úgy becsülték, hogy a koronária-CT iránti igény mintegy hétszeresére emelkedik majd. Náluk egyébként külön ambulanciákat hoztak létre azon betegek gyors és szakszerű ellátására, akiknél felmerül a gyanú, hogy mellkasfájdalmuk szív eredetű. Ezeket az ambulanciákat hívják rapid access chest pain clinicnek, szabad fordításban gyorsan elérhető mellkasi fájdalom ambulanciának, és ezek a koronária-CT-k nagy beszállítói.
Magyarországon nem minden kórházban, még a nagy kórházak közül sem mindegyikben található olyan CT-berendezés, amely alkalmas jó minőségű koronária-CT elvégzésére. Itt a minőségen van a hangsúly! Gondoljunk csak bele: nagyon apró, csupán néhány milliméter átmérőjű ereket kell leképezni, illetve azokon belül megtalálni az esetlegesen fennálló szűkületet. Azért ez már feszegeti a CT felbontási képességét, amely jelenleg valamelyest fél milliméter fölé tehető. Ráadásul a vizsgált szervek mozognak is, hiszen a páciens közben lélegzik, dobog a szíve. Ahhoz tehát, hogy kellő diagnosztikus értékkel bíró leképezést készíthessünk, megfelelő készülékre, szoftverre és tapasztalt szakemberállományra is szükség van. Ha ez mind adott, akkor negatív eredmény esetén 97-99 százalékos biztonsággal kizárható az álnegativitás lehetősége. Ezzel együtt e téren a hazai kardiológiai ellátás, bár jó irányba halad, de véleményem szerint még nem tart azon a szinten, amelyet a nyugat-európai országok sok esetben már elértek.
HáziPatika.com: Értelemszerűen a legmodernebb diagnosztikai eljárások sem tudnak segíteni, ha maga a beteg túl sokáig halogatja, hogy orvoshoz forduljon. Mellkasi fájdalom kapcsán mi utalhat arra, hogy nem egy bagatell tünetről van szó, hanem egy szívprobléma gyanúját keltő szimptómáról, ezáltal pedig igenis érdemes minél előbb szakember segítségét kérni?
V. M.: Úgy gondolom, érdemes kétfelé választani ezt a kérdést. Egyrészt beszélhetünk akut mellkasfájdalomról, amely egy hevenyen fellépő, 20 percnél hosszabban tartó, nyomó jellegű mellkasi fájdalom. Kisugározhat akár a bal karba, az állkapocsba vagy a hát felé is, illetve társulhat hozzá verejtékezés, émelygés, általános rosszullét. Aki ilyet tapasztal, ahhoz azonnal mentőt kell hívni, nem szabad várni. Elképzelhető, hogy a leírt tünet akut szívinfarktus következtében jelentkezik, ennél fogva minél hamarabb kezelik a beteget, annál jobb.
A másik eset, amelyről eddig beszéltünk, illetve amellyel mi is foglalkozunk itt, a Wáberer Kardiológiai Centrumban, az úgynevezett stabil mellkasi fájdalom, avagy stabil angina pectoris . A megjelenési formája ennek is hasonló: egy nyomó fájdalom típusosan a mellkas bal felén vagy közepén, ritkán a jobb oldalán. A páciensek gyakran úgy írják le, hogy olyan érzés, mintha egy elefánt ülne a mellkasukon. Ugyancsak kisugározhat a bal vállba, karba, gyűrűs ujjba, a hát felé, a lapockába és az állkapocsba. Kísérhetik vegetatív tünetek, köztük émelygés, akár hányás, verejtékezés, sápadtság, általános gyengeség. Jellemzően valamilyen fizikai vagy érzelmi megterhelés provokálja ki, aminek megszűntével a felsorolt panaszok is megszűnnek.
Bizonyos rizikótényezők fennállása esetén nagyobb a valószínűsége, hogy a tünet hátterében koszorúér-betegség áll. Itt meg lehet említeni az életkort, ami férfiaknál a 30, nőknél a 40 év feletti életkort jelenti. Szintén magasabb a kockázat a dohányzás, a cukorbetegség, különösen nem megfelelően kontrollált vércukorértékek esetén, továbbá magasvérnyomás-betegség és magas koleszterin-, illetve vérzsírszint mellett. Mindezeken felül nem szabad megfeledkezni a genetikai háttérről sem, azaz, ha az elsőfokú rokonok között előfordult 60 éves kor alatt szív-érrendszeri megbetegedés, úgy vélhetően az érintett páciensnek is van genetikai hajlama a kardiovaszkuláris problémák, így a koszorúér-betegség kialakulására.
HáziPatika.com: Milyen terápiás lehetőségek segíthetnek elkerülni a súlyosabb szövődményeket, amennyiben beigazolódik a gyanú, hogy a fájdalom szív eredetű?
V. M.: Ha koszorúér-betegségről beszélünk, akkor csupán arról van szó, hogy a szív erei elkezdtek elmeszesedni . Más kérdés, hogy ez mennyire súlyos. Az biztos, hogy amikor már ki tudjuk mutatni, akkor a páciensnek változtatnia kell az életmódján. Természetesen az életkor, a férfi nem vagy a genetikai hajlam felett sincs befolyásunk, akadnak azonban olyan rizikótényezők, amelyeken lehetséges változtatni. Mindenképpen hasznos tehát a dohányzás elhagyása, a magas vérnyomás, a magas vérzsírszint és a cukorbetegség kezelése. Ugyancsak az életmódhoz kötődő lehetőség a testsúlycsökkentés túlsúly esetén, továbbá a rendszeres, ugyanakkor nem megerőltető, panaszokat nem okozó fizikai aktivitás.
Mindezeken felül pedig gyógyszeres kezelés is szóba jöhet. Bizonyítottan preventív hatásúak, azaz csökkentik a jelentős kardiovaszkuláris események kockázatát a koleszterincsökkentő gyógyszerek, kiemelten a sztatinok, valamint a kis dózisú aszpirinkezelés. A vérnyomást befolyásoló hatóanyagok közül hosszú távon jó hatásúak lehetnek különböző társbetegségek fennállása esetén az ACE-gátlók, az ARB-k és a béta-blokkolók.
Fontos persze az is, hogy mikor találkozunk a beteggel. Nem mindegy ugyanis, hogy csak akkor fordul orvoshoz, amikor már nagy baj, mert például átesett egy infarktuson, vagy már az első anginás panasznál segítséget kér, amikor először érzett szorító jellegű fájdalmat a mellkasában, miközben az unokája után szaladt dombnak felfelé. Alapvetően meghatározza a lehetőségeket, hogy mikor és hogyan tudunk beavatkozni, illetve azt is, hogy mennyire nyerjük meg a betegek együttműködését, mennyire fogja betartani az életvitele javítására vonatkozó tanácsokat.
Ez is érdekelhet
Szponzorált tartalom, a cikk megjelenését a Wáberer Kardiológiai Centrum támogatta.
