Magyarországon minden évben több mint 16 ezer szívinfarktus zajlik le, ami szerencsére nem minden esetben végezetes kimenetelű. Az infarktuson átesettek közül azonban mindössze 7,7 százalék vesz részt önkéntesen egy háromhetes rehabilitációs programban, amely ugyan magában foglalja a mozgás- és táplálkozás programot, de a három hét letelte után senki sem ellenőrzi, mennyire tartja magát a tanultakhoz a páciens.
Holott egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy a hosszú távú életmódprogram, a professzionális támogatás nemcsak a terápia sikerességét növelheti, de a páciens motivációját és eredményeit is. E tárgyban jelent meg egy esetbemutatás a Journal of of Cardiovascular Development and Disease című nemzetközi szakportálon, amelyet dr. Sztancsik Ilona , a Kardioközpont kardiológusa, Dvorák Márton mozgásterapeuta, dr. Babai László életmódorvos és kollégáik, Tóth Miklós és Ács Pongrác jegyeznek. A szakmai anyagban egy 40 éves, szívbeteg és szívinfarktuson átesett férfi páciens hosszú távú kardiológiai gondozásának tapasztalatait jegyezték le.
A profi csapat motivál és ellenőriz
A program egyik első, igen fontos lépése a motiváció meghatározása és fenntartása – ebben is óriási szerepe van a professzionális csapat támogatásának és rendszeres felügyeletének. Hiszen egy infarktus után nyilván sokakban megfogalmazódik, hogy „új életet” kell kezdeniük, de kevesen tudják, ez pontosan hogyan valósítható meg, és talán még kevesebben tartanak ki a célok mellett. A KardioKözpont szakemberei ez esetben nemcsak a szervezetben zajló folyamatokra, a fenyegető kockázatokra és az egészséges életmód szerepére építették a motivációt, de megkeresték azokat a személyes cölöpöket is, amelyek képesek fenntartani a kitartást. A már említett 40 éves páciensnél például egy rég vágyott raliversenyen való részvétel és az egészséges életmód kialakítása voltak a hívószavak.
„A páciensek annál inkább hajlamosak betartani a terápiás előírásokat, minél inkább megértik azok jelentőségét, és minél közelebbi kapcsolatot sikerül kiépíteni az azokat felvázoló szakemberekkel. Az információ és a motiváció tehát azok a kulcsfontosságú elemek, amelyekre építhetünk” – hangsúlyozta Dvorák Márton, hozzátéve: „A mi esetünkben is ezeken alapult az a 12 hónapos munka, amelyben az életmódorvoslás elemei, így a mozgás és a táplálkozásterápia mellett rendszeres kardiológiai monitorozás, gondozás is szerepelt.”
Az életmódterápia elemei
A kardiológiai leletek ismeretében az életmódfelmérés során kiderült, hogy a páciens testtömegindexe szerint a túlsúlyos kategóriába tartozott, inaktív életet élet, dohányzott, korábban nyugtalan láb szindróma és magas koleszterinszint miatt is kezelték. A munkájával járó stressz is jelen volt az életében. Infarktusa után részt vett ugyan a 3 hetes rehabilitáción, de annak befejezése után elbizonytalanodott és mellkasi fájdalommal is küzdött. Így talált rá a KardioKözpont életmódorvosi programjára. Kivizsgálása után egy szakértő csapat áll fel dr. Sztancsik Ilona vezetésével, Dvorák Márton, illetve Fülöp Lili dietetikus bevonásával. Ők dolgozták ki a személyre szabott, hosszú távú kardiológiai gondozáson alapuló életmódprogramot.
A mozgásprogram alapvetően az ellenőrzött személyi tréningre és az otthoni edzésprogram kidolgozására épült, részletezve a mozgásformákat, az időtartamokat, és még az elvárt szívfrekvenciát is. A dietetikai konzultációk során pedig kialakult egy szívbarát étrend, amelyhez a páciens határozottan tartotta magát. A rendszeres ellenőrzések, felmérések természetesen a program alapvető részét képezték.
Nagyszerű eredmények
„A 12 hónapos program után már csak mérsékelt elváltozás volt megfigyelhető az egyébként ép koszorúereken. Az EKG és más vizsgálatok is jobb eredményeket mutattak, a páciens mellkasi panaszai megszűntek, életminősége pedig jelentősen javult. A BMI-je a normál tartományba került, fittségi szintje a mérésék szerint majdnem megduplázódott. Vérnyomása – a gyógyszeres kezelésnek is köszönhetően – csökkent, mindemellett remek hír, hogy egy év után jelentősen csökkenthető lett a gyógyszerigénye is” – mondta el dr. Sztancsik Ilona.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
Mindezen eredmények azt igazolják, hogy a hosszú távú kardiológiai gondozás és az életmódorvoslás együttesen olyan jelentős változásokat hozhatnak a szív-érrendszeri betegek életében, amelyek minden szempontból indokolják a program széles körű elterjedését.
