A Brigham and Women's Hospital és a Harvard Medical School kutatói közel 117 ezer nőt követtek nyomon 38 éven keresztül. Mindannyian 30 és 55 év közöttiek voltak, amikor 1976-ban belevágtak a kísérletbe. A majdnem négy évtized alatt 43 ezren hunytak el, közülük 8360-an valamilyen szívbetegségben .
A szakemberek arra jutottak, hogy a tavaszi születésűek 10 százalékkal nagyobb valószínűséggel haltak meg szívproblémák miatt, mint azok, akik novemberben jöttek a világra. Az április bizonyult a legrosszabb hónapnak, mert az novemberhez képest 12 százalékkal növelte a veszélyt. A nyári születésnap 9 százalékkal, azon belül a májusi és júliusi 8, a júniusi pedig 7 százalékkal fokozta a rizikót, míg a decemberi a novemberihez képest 5 százalékkal csökkentette azt.
Más volt a kutatás célja
A kutatást végző, dr. Eva Schernhammer vezette csapat eredeti célja az volt, hogy felmérjék, a születési hónap befolyásolja-e a bármilyen okból bekövetkezett korai halálozás kockázatát. Kiderült, hogy összességében véve nem, amikor azonban konkrétan azoknak az adatait analizálták, akik szív- és érrendszeri betegségben haltak meg, rájöttek, hogy a születési hónap ebből a szempontból igenis nagy jelentőséggel bírhat.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A jelenség mögött álló pontos okokat egyelőre nem tudták feltárni. Korábbi tanulmányok eredményei alapján viszont úgy sejtik, az összefüggés azon alapszik, hogy az étkezésben, illetve a légszennyezés, napsugárzás mértékében lévő szezonális különbségek befolyásolhatják a fejlődésben lévő gyerekek egészségét. Ez viszonylag kicsi, ám annál jelentősebb hatással lehet a szív- és érrendszerre, mindazonáltal további kutatások szükségesek a témában.
A légszennyezettségről ismert, hogy nyáron a legsúlyosabb, mivel a kipufogógázokban lévő nitrogén-dioxid napfény hatására nitrogén-monoxiddá és atomos oxigénné bomlik, amiből az emberi szervezetre káros ózon képződik. A tél pedig azért lehet veszélyes, mert ebben az évszakban jóval gyérebb a választék friss, vitamindús gyümölcsökből, zöldségekből, ráadásul a rendkívül jótékony D-vitaminból is kisebb mennyiséghez juthatunk hozzá. Mindezek hatással lehetnek a kisbabákra, akiknek a szervezete még sokkal érzékenyebben reagál a környezeti változásokra, illetve jóval védtelenebb is azokkal szemben.
Ez is érdekelhet
Forrás: dailymail.co.uk
