„Felülvizsgálatunk azt mutatja, hogy sokkal nagyobb azoknak az embereknek a száma, akik sztatinterápiával elkerülték a stroke-ot , mint azoké, akik mellékhatásokkal bajlódtak” – közölte Rory Collins professzor, aki kutatócsoportjával széles körűen áttekintette a sztatinokról folyt kutatásokat. Azok, akiknél mellékhatások – izomfájdalom, hányinger, májproblémák – alakultak ki, felhagyhatnak a koleszterincsökkentő szedésével, ám a szívroham vagy a stroke hatásai „visszafordíthatatlanok és halálosak lehetnek” – hangsúlyozta.
A kutatócsoport felülvizsgálatában megállapította, hogy a koleszterincsökkentés napi 40 milligramm atorvasztatin hatóanyagú koleszterincsökkentő szedésével öt éven át 10 ezer beteg közül 1500 esetében előzheti meg a jelentősen a szív-és érrendszeri eseményeket, és csupán mintegy 200 embernél okoz mellékhatásokat.
A magas koleszterinszint a legfontosabb kockázati tényezője az érelmeszesedés kialakulásának. A korábbi tudományos kutatások bizonyították, hogy a koleszterinszint csökkentése lassítja a betegség kialakulását és előrehaladását. A koleszterinszint-csökkentők legfontosabb csoportját a sztatinok jelentik. A szívroham és a stroke az első számú elhalálozási ok a világon, évente az összes halálozás 31 százalékáért felelősek, és világszerte 17,5 millióan vesztik életüket évente e két betegségben az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint.
A kutatók körében 2013-ban vita alakult ki azt követően, hogy a British Medical Journal tudományos folyóiratban megjelent amerikai-brit tanulmány azt mutatta ki, hogy a sztatinok szedői körében minden ötödik betegnél alakulnak ki mellékhatások. Ezt a következtetést később visszavonták, mondván hamis adatokon alapult, de ez, illetve más tanulmányok, amelyek a sztatinok kockázatairól szóltak, megrendítették a betegek bizalmát az ilyen hatóanyagú gyógyszerekben.
Ez is érdekelhet
Forrás: MTI
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
