A Physiology Journalban is megjelent új kutatás szerint a rendszeres passzív nyújtás serkenti a vérkeringést, megkönnyíti az artériák tágulását és csökkenti merevségüket. Ezáltal akár komoly betegségek kialakulása is megelőzhető lehet - írja az Eurekalert .
A szívbetegeken is segíthet a passzív nyújtás
A passzív nyújtás abban különbözik az aktív nyújtástól, hogy az előbbihez valamilyen külső erőt (más személyt, súlyokat vagy a gravitációt) kell használni, míg az aktív nyújtást az ember önmaga is el tudja végezni. A kutatók eredménye szerint az erekre is jótékony hatással van és segíthet az olyan gyakori és súlyos betegségek megelőzésében is, mint például az első számú globális gyilkosnak számító szívbetegségek.
A milánói egyetem kutatói 39 embert vontak be a vizsgálatba, akiket két csoportra osztottak. A kísérleti csoportnál heti 5 alkalommal, 12 héten keresztül végeztek passzív nyújtást az alsó végtagokon, míg a kontrollcsoportnak nem írtak elő ilyen gyakorlatokat. Ezt leszámítva mindkét csoportban úgy étkezhettek és annyit mozoghattak, mint korábban. A kutatók elsősorban arra voltak kíváncsiak, hogy a nyújtás milyen hatással van a véráramra a lábakban és a karokban. Mint kiderült, a hetekig végzett gyakorlatok hatására mind az alsó lábszárban, mind pedig a felkarban felpezsdült a véráramlás, és a végtagok izomzatának merevsége is enyhült.
Ez is érdekelhet
Mindkét változás kihatással lehet olyan betegségekre, mint például a szívbetegség, a stroke és a cukorbetegség, mivel ezek a véráramlás beszűkülésével és keringési zavarokkal járnak. A vizsgálatot ezért keringési betegségben szenvedő alanyokon is el szeretnék végezni. Ha esetükben is hasonló hatást vált ki a nyújtás, ez a program a gyógyszeres kezelés kiegészítéseként is felírhatja a későbbiekben az orvos. Ezenkívül a nyújtás kórházi ápolás vagy műtéti beavatkozás után is alkalmazható az érrendszer megóvása érdekében, ha a beteg a mozgásában korlátozott lenne. Ráadásul nem szükségesek hozzá kórházi eszközök és szakértelem, otthon egy gondozó vagy családtag segítségével is el lehet végezni - vélekednek a kutatók.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
