Ulrika Bengtssonnak a Göteborg Egyetemen végzett kutatásában ötven, magas vérnyomással küzdő alany használta a mobiltelefonos interaktív rendszert. Körülbelül nyolc héten át rögzítették a résztvevők vérnyomás- és pulzusadatait, továbbá a gyógyszerszedés idejét, az életmódjukat, az állapotukat, a közérzetük jellemzőit és a tüneteket.
Minden információ rendelkezésére állt ahhoz, hogy az összes beteg vérnyomását a meghatározott időpontokban vagy időszakokban ellenőrizhessék, továbbá arra is lehetőség nyílott, hogy összevessék az értékeket a konkrét életmódbeli tényezőkkel.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Bengtsson úgy véli, hogy mindez a napi gyógyszerezés mellett annak is köszönhető, hogy az interaktív rendszer segítségével a betegek rájöttek arra, hogy az életmódjuk miként befolyásolja a vérnyomásukat. Például megfigyelhették az időnként megjelenő stressz vagy fizikai aktivitás hatását.
A betegek ezt látva aktívan vettek részt a nyomonkövetési megbeszéléseken az egészségügyi csapattal, hogy elsajátítsák az alkalmazás mindennapi használatát. A vizsgálati eredmények betekintést engednek olyan körülményekbe, amelyek segítenek a szív-és érrendszeri betegségek, így a magas vérnyomás kezelésének fejlesztésében. Bengtsson szerint azonban még szükség van egy nagyobb csoporttal megismételt kutatásra, hogy a hosszú távú hatásokat szélesebb körben is tanulmányozzák.
