A vérnyomás napközben, valamint az éjszaka folyamán is emelkedik és süllyed egy természetes ritmusban. Ezt a természetes hullázást a fizikai aktivitás, az étrend, az aktuálisan átélt stressz és a tartós szorongás is befolyásolja. Mindezek eredményeként a vérnyomás az alvás során általában 10-30 százalékkal alacsonyabb, majd felébredéskor megemelkedik. Ám ha ez az emelkedés nagyobb mértékű, akkor reggeli magas vérnyomásról beszélhetünk. Ha csak egyedi kiugrás jelentkezik, stroke vagy szívinfarktus jele is lehet. Egyes felmérések szerint ugyanis a komoly szív- és érrendszeri események gyakran az ébredés utáni 4-6 órában lépnek fel. De emellett számos más dolog is okozhatja a reggeli magas vérnyomást. A leggyakoribb okokat dr. Sztancsik Ilona , a KardioKözpont szakorvosa ismerteti.
Gyógyszerek
A magas vérnyomás kezelésére felírt gyógyszerek némelyike kiugró reggeli vérnyomáshoz vezethet, illetve az is előfordulhat, hogy túl alacsony az elrendelt dózis. Ilyenkor mindenképpen egyeztessünk kezelőorvosunkkal a szükséges változtatásokról. Emellett a gyógyszerszedés időpontját is érdemes végiggondolni. Vannak, akik azt tapasztalják, hogy ha este veszik be a gyógyszert, akkor elkerülhető a reggeli kiugrás. Egyeseknél a reggeli és esti bevétel működik jól, bizonyos esetekben pedig gyógyszerváltás oldja meg a problémát.
Egyes betegségek
Bizonyos betegségek eleve megemelhetik a vérnyomást. A szív-érrendszeri betegségek mellett például a magas koleszterinszint, az obstruktív alvási apnoé, a cukorbetegség, a pajzsmirigy rendellenességek, a Cushing-szindróma, a lupusz, a szkleroderma és a vesebetegségek is magas vérnyomáshoz vezethetnek.
Életmódbeli tényezők
A dohányzás, az alkoholbetegség, a sóban és telített zsírsavakban gazdag étrend, a mozgásszegény életmód, valamint az elhízás szintén hozzájárulhat a magas vérnyomás kialakulásához, és akár reggeli kiugrásokat is okozhat.
Ez is érdekelhet
Ezért fontos a diagnosztizálás és kezelés
Reggeli magas vérnyomás esetén nagyobb a szív- és érrendszeri események kockázata, ezért nagyon fontos, hogy kivizsgáltassuk és kezeljük a jelenséget. Ehhez például nagyon hasznos a vérnyomásnapló vezetése. A pontos diagnózis felállítása érdekében a szakorvos elrendelhet laborvizsgálatokat, illetve végezhet EKG-t, szívultrahangot, de akár több napos monitorozásra is szükség lehet. Egyes esetekben az életmódváltás is elegendő lehet a vérnyomás normalizálásához és a kockázat csökkentéséhez, de gyógyszeres terápiát, vagy az esetleges alapbetegség kezelését is elrendelheti az orvos.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
