Amennyiben a vizsgálat során az érelzáródás igazolódik, elvégzik a koszorúér ballonos tágítását, az angioplasztikát. Ezzel megszűnik a vérkeringés akadálya, s az eddig elzárt szövetek is (megfelelő) elégséges tápanyaghoz juthatnak. Ezzel az eljárással - a korábbiakkal ellentétben -, nem kell a beteg mellkasát megnyitni, hanem a katéterre egy kis ágyéki (szúrással) szúráson keresztül oldható meg a vérkeringési zavar. Ha a beavatkozásra a szívrohamot követő 6 órán belül kerül sor, a szívizom elhalása megelőzhető lehet. A katéteres eljárást négy évtizede alkalmazták először, azóta jelentős fejlődésen esett át.
Sztentek: a felszívódó a legmodernebb
Az intervenciós ballonnal történő értágításnak - az eljárást egy német szakember fejlesztette ki - volt néhány hátránya: például megsérülhetett és beszakadhatott az érfal (legbelsőbb) belső hártyája. Ezért jelentett nagy előrelépést, amikor megjelentek az első fémháló sztentek. A balonnal kitágított és esetleg megrepedt érbe helyezték ezeket, és nagyszerűen működtek, legalábbis egy ideig. Az egyik gondot itt az jelentette, hogy egy év múlva igen sok betegnél előfordult, hogy visszaszűkült a tágított ér. A következő lépcső a gyógyszeres bevonattal ellátott sztent volt – a 2000-es évek elején jelentek meg – ezek már csökkentették a visszaszűkülések számát, de még mindig nem elég nagy arányban. A következő, a jelenlegi legmodernebb megoldást a felszívódó sztentek jelentik, melyek stabilizálják az eret, a rajtuk lévő gyógyszer megakadályozza a visszaszűkülést; az eszköz pedig egy idő után feloldódik – s a fémmel szemben – semmilyen módon nem befolyásolja ér további működését.
Műtét, saját vénával
Szívizom infarktus lezajlása után, ha a roham több eret is érintő szűkületet hozott létre, bypass, vagyis nyitott szívműtétre lehet szükség, ami - általában - néhány hónappal az infarktus lezajlása után történik meg. Ilyenkor a szívsebész a fontos szűkületeket véna vagy artéria áthidalásával iktatja ki. A bypass műtétekhez a beteg saját vénáját, vagy artériáját használják fel, ami lehet a lábszárból nyert felületes véna, de akár az alkar verőere is.
Nem csak az orvoson múlik a gyógyulás
Egy szívroham sikeres ellátása után a másodlagos megelőzésé lesz a főszerep. Ez azért nagyon fontos, mert az infarktuson átesett betegek több rizikótényezővel is rendelkeznek. A szívműködést támogató gyógyszeres kezelésen túl normalizálni kell a testsúlyt, a vérnyomást , a vérzsír-, a vércukor-, és a húgysavszintet. Az egészséges táplálkozás, a dohányzás abbahagyása, a napi mozgás, a stressz kerülése alapvető szívvédő feladat. Ne feledkezzünk meg az időszakos orvosi vizsgálatokról sem, hiszen ez a megelőzés legbiztosabb módja. Ennek tartalmaznia kell a laboratóriumi ellenőrzést. Ez nemcsak szív-érrendszeri rizikófaktorokra, hanem minden szervrendszerre kiterjedő általános vizsgálat legyen. Nyugalmi és terheléses EKG valamint teljes körű fizikális vizsgálat is szükséges.