Magyarországon mintegy félóránként él át infarktust és tízpercenként kap stroke-ot valaki, naponta pedig nagyjából 20-an veszítik el valamelyik végtagjukat. Az adatok riasztóak, a legmegdöbbentőbb mégis az, hogy ezeknek a túlnyomó része megelőzhető lenne. Ezek civilizációs betegségek, amelyek alapvetően a túlzott kényelemből és káros szenvedélyekből fakadnak.
"Tíz infarktusból nyolc megelőzhető lenne. A szív-és érrendszeri betegségek hátterében ugyanis több civilizációs kórkép áll: magas vérnyomás, cukorbetegség, elhízás. Ezek alapvető oka az ülő életmód, a túlzott mértékű étkezés, valamint a testedzés hiánya. Ha ezekhez társul a legfőbb közellenség, a dohányzás is, csak idő kérdése, hogy valamelyik megbetegedés a fentiek közül, vagy a helytelen életmód miatt más egyéb kórkép, például rosszindulatú daganat kialakuljon" - figyelmeztet dr. Mohay Sándor, a Budai Egészségközpont kardiológusa.
A szív- és érrendszeri betegségek főbb tünetei
Infarktusra kell gyanakodnunk, ha a mellkasban, a hátban, a nyakban vagy a karban nyomást vagy szorítást érzünk, amelyet verítékezés kísér. A tünetekhez gyengeség és ájulásérzés is társul. Stroke esetén hirtelen beszéd- és látászavar, végtaggyengeség vagy -bénulás, szédülés, fejfájás, eszméletvesztés léphet fel. Az arc aszimmetrikussá válik, a beteg nem tudja mozgatni a karjait. Az alsó végtagi érszűkület típusos tünete pedig a gyaloglás közben fellépő lábikra- vagy combgörcs.
Mit tehetünk egészségünk megőrzése érdekében?
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Törekedjünk a normális testsúly elérésére! Rendszeres izommunkával és testedzéssel tegyünk a normális vérnyomás (felnőtteknél 140/90), vércukor- és koleszterinszint elérése és fenntartása érdekében. Kiváló mozgásforma ehhez a gyalogolás, a kerékpározás, a futás és az úszás. A kardio mozgások ugyanis növelik szívünk teljesítőképességét, javul a kondíciónk, a mozgással pedig túlsúlyunktól is megszabadulhatunk. A mozgás legyen rendszeres: ha tehetjük, naponta szánjunk rá időt. Akár napi fél óra is hasznos.
Fogyasszunk naponta legalább negyed kilogramm zöldséget és gyümölcsöt, válasszuk inkább az olívaolajat, valamint hetente háromszor együnk halat. A különféle növényi eredetű olajok, margarinok, valamint az olajos magvak fogyasztása jótékony hatással van szívünk működésére. Kerüljük a túlságosan zsíros ételeket, a gyorsételeket, és úgy általában is figyeljünk oda, hogy étkezésünk kiegyensúlyozott, rendszeres és a szervezetünk igényeinek megfelelő legyen. Hagyjuk abban a dohánytermékek - beleértve az elektromos cigarettát és a vízipipát - használatát.
Mit tegyünk, ha valaki rosszul lesz mellettünk?
Infarktus vagy stroke esetén minden perc számít, így nagyon fontos, hogy felismerjük a tüneteket és időben megkezdjük a segítségnyújtást. A beteghez azonnal hívjunk mentőt, mivel a gyors orvosi beavatkozás növeli a túlélés, és csökkenti a maradandó károsodás esélyét. Amíg nem érkezik meg a segítség, nyugtassuk meg a beteget és kérjük meg, hogy ne mozogjon. Helyezzük kényelmes ülő- vagy fekvőhelyzetbe és ne hagyjuk magára. Ha eszméletvesztés, vagy légzésleállás lépne fel, kezdjük meg az újraélesztést mellkaskompresszióval és lélegeztetéssel.
Legjobban: