Szív- és érrendszeri betegségek megelőzése

A belekben élő mikroorganizmusokat (mikrobióta) szerepet játszanak a magas vérnyomás kialakulásában. Legalábbis, a patkányokon végzett kísérletek során erre találtak bizonyítékot kutatók az Amerikai Fiziológiai Társaság által közzétett cikk szerint.

A magas vérnyomás az egyik fő kockázati tényezője a szívbetegségeknek, s a fejlett országokban - Magyarországon is - éppen ezek állnak a fő halálokok listájának élén. Egy új tanulmány felfedte, hogy több mint 100 gén kapcsolható a magas vérnyomáshoz. Ezzel közelebb kerülhetünk a személyre szabott kezelési stratégiák kialakításához.

Ha valaki mellkasi fájdalmat tapasztal, összevissza ver a szíve, terhelésre fullad, nehézlégzése van, a kiváltó okok pontos beazonosítása terheléses EKG vizsgálat elvégzésével lehetséges. Milyen elváltozásokra derülhet fény ennek a vizsgálatnak a segítségével? Mi a menete a terheléses EKG-nak? Kinek, milyen esetekben javasolt elvégeztetnie? Ezekre a gyakorlati kérdésekre ad választ dr. Vaskó Péter kardiológus főorvos.

Nem a vérben lévő zsírok, hanem az erek külső falának fertőzései miatti kialakuló ellátási zavarok állhatnak a szívinfarktust is okozó érelmeszesedés hátterében egy német szívsebész kutatásai szerint.

A magas vérnyomást sokszor néma gyilkosként emlegetik, mert tünetek, fájdalom nélkül végzi pusztító tevékenységét a szervezetünkben. Ennek ellenére sokan ismerni vélik azokat a jeleket, melyek a hipertóniára utalnak. Mennyire hihetünk ezeknek?

Azt már régóta tudják az orvosok, hogy télen magasabb vérnyomásértékeket mérnek mindenkinél. Ennek azonban sokáig nem tulajdonítottak különösebb jelentőséget, mígnem kiderült, hogy a hideg különösen rosszul hat a szívhalálozási statisztikákra. Mára kiderült az is, hogy miért.

A magas vérnyomás nemcsak azért kezelendő, hogy kiküszöböljük a vele járó kellemetlen tarkótáji fejfájást, fáradékonyságot és heves szívdobogást, hanem azért is, hogy az egyik legsúlyosabb szövődménye, a stroke ellen is felvegyük a harcot.

Nem csak a felnőtteket sújtja: négyezer kisbabából egy stroke-ot kap. Az első év, abból is az első két hónap a legveszélyesebb. Mi okozza az agyi katasztrófát ilyen kicsi korban?

A téli ünnepek alatt és után megugrik a szívinfarktusok száma, amiről már tanulmányok is készültek. De mi okozhatja e súlyos kórkép szezonális ingadozását? Mit csinálunk otthon a családdal - a szeretet ünnepén vagy egy új esztendő kezdetén -, ami felerősíti a halálos kockázatot.

Egy olcsó vérvizsgálattal megjósolható, hogy ki azok a látszólag egészséges páciensek, akiknél magas a szívroham kockázata.

Keddre virradóan egy hidegfront érkezik, az arra érzékenyek fejfájásra és görcsökre panaszkodhatnak.

Sok családban elképzelhetetlen a karácsony leves nélkül, ám a hagyományos halászlé megterhelő is lehet, különösen annak, aki diétázik, vagy nem bírja a zsíros ételeket. Milyen levest főzzünk, ha nem szeretjük a halat, vagy kipróbálnánk valami mást és egészségesebbet?

Ha kicsit alakítunk a recepteken, a karácsonyi menü sem lesz hizlaló. Nézzük, hogy lehet zsírszegényebb a töltött káposzta.

Az ünnepek közeledtével egyre többször kerül szóba, hogy mi is kerüljön karácsonykor az asztalra. Bejgli és más sütemények, szaloncukor és persze zsíros-kiadós főételek sora ilyenkor a menü, ha a hagyományos karácsonyi ételek mellett döntünk.

Az ünnep azért ünnep, hogy olyankor ismerős, hagyományos - olykor talán túl zsíros - ételek kerüljenek az asztalra. Mégis tehetünk azért, hogy kevéssé legyen energiadús a menü - a levestől a sütiig.

A szőlőmag kivonatát, illetve a belőle készült olajat sokan igazi csodaszernek tekintik. A szőlőmag-kivonat különösen gazdag antioxidánsokban és egyéb olyan vegyületekben, amelyek pozitívan hatnak az egészségünkre. Mit érdemes tudni ezekről?

Gigantikus összegeket emésztenek fel a betegségek. És ezek között is a lélek problémái okozzák a legnagyobb kiadásokat. Közöttük a stressz nem csak az életminőséget rombolja, hanem mindenkinek kevesebb pénz és másfajta forrás jut a kártékony befolyása nyomán. Elmondjuk, hogy miért.

A dohányzás jelentősen megnöveli a szívinfarktus kockázatát a fiatalabb felnőtteknél. Az ötven év alattiak esetében nyolcszor nagyobb a szívroham esélye, mint a nemdohányzóknál.

Javítja a koleszterinszintet, segít, hogy megtartsuk vagy elérjük a szív terhelésének szempontjából optimális testsúlyt, hozzájárul a vérerek rugalmasságának és átjárhatóságának megőrzéséhez.

A kor előrehaladtával az érszűkület egyre nagyobb valószínűséggel alakulhat ki, aminek akár súlyos következményei is lehetnek, ha nem foglalkoznak vele. Bár vannak a betegségnek fokozatai, az észlelt elváltozásokat már a legelején fontos kezelni.

Európában a 75 év alatti nők 42 százalékát és a férfiak 38 százalékát ragadja el a korai szívhalál, hazánkban pedig eléri a 60 ezret a szív- és érrendszeri betegségek miatti halálozás. A egyik fontos rizikófaktor a magas koleszterinszint, ami a legsúlyosabban az Mona Lisa betegségben (familiáris hiperkoleszterinémia - FH) szenvedőket érinti.

Úgy tűnik, hogy a pesszimizmus fontos rizikófaktora a koronáriás szívbetegség miatti halálozásnak. A finn Päijät-Häme központi kórház pszichiátriai osztályának kutatói azt tapasztalták, hogy a pesszimizmus növeli a koronáriás szívbetegségből bekövetkező halálozást, az optimizmusnak viszont nincs kimutatható hatása a kockázatra.