Máriatövis, barátcserje, medveszőlő – a régi idők gyógyászatában kiemelt szerepük volt bizonyos növényeknek, a használatuk során gyűjtött tapasztalatok pedig generációkon át öröklődtek. Manapság a gyógyszeripar is nagy arányban hasznosítja a gyógynövényekben rejlő hatóanyagokat, amelyekkel számos tünet enyhíthető a gyomorpanaszoktól a gyulladásokon át különböző bőrbetegségekig. Fontos ugyanakkor különbséget tenni a növényi alapú gyógyszerek és az étrend-kiegészítők között, valamint az sem teljesen mindegy, hogy egy növényi alapú készítmény a gyógynövény kivonatát vagy a porított növényt tartalmazza. Dr. Csupor Dezső gyógynövénykutató segített eloszlatni néhány gyakori tévhitet ezekkel a felvetésekkel kapcsolatban.
Mindennapi problémákat enyhíthetnek a gyógynövények
Bár a modern készítmények zöme szintetikus hatóanyagot tartalmaz, a mai napig számos olyan készítmény van forgalomban, amely növényi alapú. Ennek az oka, hogy vannak olyan gyógynövények, amelyeknek hatásossága a szintetikus gyógyszerekéhez hasonlóan klinikai vizsgálatokkal alátámasztott, de az okok között megemlíthető az is, hogy vannak olyan javallatok, amelyekben a mai napig a növényi kivonatok számítanak a legjobb választási lehetőségnek. Mégpedig azért, mert az adott célra nincsen olyan szintetikus hatóanyag, amely célzottabb vagy hatásosabb kezelési lehetőségként jöhet számításba – hangsúlyozta a szakember. A nagy forgalmú növényi gyógyszerekre példaként említhető az orbáncfű, amelynek jól alátámasztott antidepresszáns hatása van, a fürtös poloskavész, amely menopauzás tünetekre, vagy a barátcserje is, amely cikluszavarban, illetve a premenstruációs szindróma tüneteinek enyhítésére bizonyítottan hatásos.
Semmiképpen sem szabad ugyanakkor elutasítani egy gyógyszert csak azért, mert az szintetikus hatóanyagú, mint ahogyan a növényi alapú készítmény sem jobb vagy kevésbé ártalmas csak azért, mert az „természetes eredetű”. Szakmai szempontból nézve egy növényi kivonat nem azért lehet előnyösebb egy szintetikus hatóanyagnál, mert garantáltan enyhébb hatású. Az előnyt nagyon sokszor az jelenti, hogy egy népi gyógyászatban használt növényről felismerik, mire való, aztán ezt a hatásosságot klinikai vizsgálatokkal alátámasztják, és ez a kivonat az eredeti, természetes formájában kerül forgalomba gyógyszerként.
– magyarázta Dr. Csupor Dezső.
Hogyan csoportosíthatjuk a növényi alapú készítményeket?
A kereskedelmi forgalomban elérhető növényi készítmények több csoportba sorolhatóak. Vannak például növényi alapú kozmetikumok, illetve gyógyteák, de a két legjelentősebb csoportja a növényi alapú készítményeknek kétségkívül a gyógyszerek és az étrend-kiegészítők.
A gyógyszerek és az étrend-kiegészítők, bár megjelenésük hasonló lehet, alapvetően abban különböznek, hogy betegség kezelésére, megelőzésére csak a gyógyszerek használhatóak fel. És ennek nem az a fő oka, hogy a jogszabály így szól, szakmai szempontból nézve a gyógyszerek esetén garantált az, hogy az elvárt gyógyhatás valóban kialakul – emelte ki a gyógynövénykutató. A növényi gyógyszerek mindig ellenőrzött körülmények között termesztett, feldolgozott növények állandó minőségű kivonatát tartalmazzák, aminek terápiás hatását embereken végzett vizsgálatokkal is igazolni kell ahhoz, hogy a hatóságok engedélyezzék terápiás célra gyógyszerként való alkalmazását.
Az étrend-kiegészítők jogilag az élelmiszerek közé tartoznak, és a gyógyszerekhez képest sokkal enyhébb szabályok érvényesek rájuk, továbbá gyógyhatás sem várható el vagy tulajdonítható nekik. Ugyanis nem írja elő semmilyen jogszabály, hogy egy étrend-kiegészítőben a gyógyhatáshoz szükséges dózisban legyen megtalálható a növényi hatóanyag, mint ahogy azt sem, hogy a hatásosság és a gyógyhatás igazolva legyen – tette hozzá.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Vannak viszont olyan gyógynövények is, amelyeket étrend-kiegészítőkben egyáltalán nem szabad alkalmazni, viszont forgalomba kerülhetnek gyógyszerként, gyógyszer-hatóanyagként, mivel ilyenkor az összetétel, hatás és biztonságosság vizsgálatokkal igazolt és dokumentált. Az ilyen gyógynövények azok, amelyeknek a hatása túlságosan markáns ahhoz, hogy élelmiszerként, azaz étrend-kiegészítőként forgalomba kerülhessenek, ellenőrzött gyártású, minőségű és hatású gyógyszerként azonban hasznos szerepet tölthetnek be. Erre példa a barátcserje is, amelynek hatása a női ciklusra vagy a premenstruációs szindrómában összefügg azzal, hogy a hormonrendszerre is hat. Ez a fajta korlátozás tehát a fogyasztók érdekében történik: nemcsak biztonságosabb alkalmazást tesz lehetővé, hanem arra is garancia, hogy a vásárló állandó összetételű, bizonyított hatású termékhez jusson.
Ez is érdekelhet
Porított növény vagy gyógynövénykivonat a jobb?
A gyógyszerek és az étrend-kiegészítők egyaránt tartalmazhatnak aprított gyógynövényt vagy a gyógynövény kivonatát. Az aprított vagy porított gyógynövény és a növényi kivonat között alapvető különbség az, hogy adott tömegű vagy térfogatú gyógyszerbe sokkal nagyobb adag hatóanyag kerülhet, hogyha a növényből kivonat készül. A kivonás ugyanis egyfajta koncentrálás, hiszen a kivonat koncentrált formában tartalmazza a növény fontos vegyületeit, adott esetben hatóanyagait. A kivonást általában oly módon optimalizálják, hogy a kivonat célzottan azokat a vegyületeket tartalmazza, amelyekről feltételezhető, hogy a hatás szempontjából fontosak. A kivonatok alkalmazásának van még egy jelentős előnye: az extraktum előállítása során a kivonatot bizonyos vegyületekre standardizálni lehet. Ez azt jelenti, hogy el lehet azt érni, hogy bizonyos vegyületeknek a mennyisége a kivonatban állandó legyen. Ez a garanciája annak, hogy egy termék évről évre azonos összetételű lehessen, és így azonos hatást is válthasson ki. Ez növényi poroknál nehezebben garantálható, hiszen egy növényi por annyi hatóanyagot fog tartalmazni, amennyi az adott évben az adott növényben képződött. Ezt a változékonyságot standardizálással a kivonás során korrigálni lehet. Tehát a növényi kivonatok kétségkívüli előnye az, hogy az állandó hatóanyag-tartalom vagy az állandó összetétel könnyebben biztosítható, mint növényi porok esetén – hangsúlyozta a gyógynövénykutató.
