Negyvenéves kor felett a legtöbb nő tapasztalhatja, hogy az addig szabályosan működő ciklusában változások állnak be. Nem véletlenül hívják változókornak, más néven menopauzának a termékenység lezárulását övező időszakot, amely az ekkor zajló testi-lelki folyamatokat foglalja össze. Maga a menopauza tulajdonképpen az utolsó vérzés, amelyet egy éven belül nem követ másik, ez az időszak ugyanakkor több szakaszra bontható, amelyek a hormonális változások miatt eltérő típusú és intenzitású tünetekkel jelentkeznek.
Pre- és perimenopauza – a hőhullámok és a szabálytalan vérzés kezdete
A menopauzát az úgynevezett perimenopauza időszaka előzi meg, amely akár 6-8 évig is elhúzódhat. A perimenopauza első éveit, amikor a hormonszintcsökkenés még nem okoz jelentős változásokat, premenopauzaként is megkülönböztetik. Ez tulajdonképpen egy átmeneti időszakot képez a megszokott menstruációs ciklus és a változókor között, a vérzés pedig egyre szabálytalanabbá válik. Ilyenkor ki is maradhat egy-egy ciklus amiatt, mert a petesejt már nem volt jó minőségű, és nem tudott megérni. Ez természetes folyamat, de nem is minősül még menopauzának: azt csupán akkor állapíthatjuk meg, ha egy éven keresztül folyamatosan elmarad a menstruáció.
Többféle tünet is gyakoribbá válhat ilyenkor, megjelenhet a mellérzékenység, az alvászavarok és a hangulatingadozások. A hőhullámok érzése ilyenkor az egyik leggyakoribb panasz, a nők csaknem 80 százalékát érinti, oka pedig az ösztrogénszint csökkenésében keresendő, amelynek hatására az erek gyorsan kitágulnak. Sokaknál a súlygyarapodás is erre az időszakra tehető, illetve egyesek visszatérő fáradtságról és koncentrálási nehézségekről számolnak be. Előfordulhat az is, hogy a vérzések sokkal intenzívebben térnek vissza a kihagyást követően. Általában elmondható, hogy a havivérzés annál erősebb és annál alvadékosabb, minél többet késik. A progeszterontermelés csökkenése miatt az intim tünetek is egyre gyakoribb problémát okozhatnak, ilyen például a hüvelyszárazság, a visszatérő intim fertőzések, illetve a közösülés során érzett fájdalom, diszkomfortérzet is.
Posztmenopauza – nem minden tünet csillapodik
Végül pedig a posztmenopauza időszaka következik, amely a teljes élethosszon át tart. Ebben a szakaszban már egyáltalán nincs sem vérzés, sem pedig peteérés. A posztmenopauza végleges elérése, vagyis az a tény, hogy a havivérzés és a tüszőérés már nem fog visszatérni, az agyalapi mirigyből eredő gonadotropin hormonok vizeletben és vérben mért magas szintjéből is kikövetkeztethető. A legtöbb nő számára ez már inkább a megnyugvás, megbékélés időszaka, amelyet a testi és lelki változások lezárásával a panaszok enyhülése is kísér. A vegetatív idegrendszert érintő panaszok egy része ugyanakkor még ekkor is – sok esetben az élet végéig – érezteti hatását. Ilyenek például a hőhullámok, az alvászavarok és a fokozott éjszakai izzadás. Az ilyenkor tapasztalható panaszok egy része a korral jár, habár a hormonális változások is befolyásolhatják az intenzitásukat. Ilyen például a libidócsökkenés, a hüvelyszárazság, a memória- és koncentrációs zavarok, a csontritkulás, ízületi merevség vagy az elhízás.
A felsoroltak alapján jól látszik, hogy a változókori tünetek enyhítése pre- és posztmenopauza idején is eltérő lehet. A helyes életmód kialakítása, a sportolás, illetve a megfelelő étrend segíthet a szervezet működésének egyensúlyát fenntartani. Az orvosi kezelés egyik eszköze a hormonpótlás, amelyre a menopauza aktuális fázisától függően különböző típusú készítményeket javasolnak. Bizonyos szakaszok során étrend-kiegészítők, illetve antidepresszánsok szedésére is szükség lehet. A változókori panaszok enyhítésére szolgálnak továbbá vény nélkül elérhető készítmények is. Ezek egy része természetes hatóanyagokkal, gyógynövényekkel (például poloskavész, citromfű, orbáncfű), hormonmentesen fejtik ki hatásukat, és enyhíthetik a klimaxot kísérő leggyakoribb tüneteket, például a hőhullámokat, a migrént, illetve a különböző alvászavarokat. A megfelelő készítmények kiválasztását mindenképp javasolt egyeztetni a háziorvossal vagy gyógyszerésszel.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Legjobban: