Egy ilyen hívás során rendszerint kapunk egy nevet, egy címet és azt, hogy mi történt. Vagy (nem ritkán) egy diagnózist, ha már látta orvos a beteget. Ezúttal sem volt másképp. Ám amikor a diszpécser elmondta az esetet, elkerekedett a szemem: az érintett nem bír felöltözni. Az állam akkor esett le még jobban, amikor láttam, hogy a doktornő, akivel dolgoztam, teljesen komolyan veszi, sőt, még rám is szól, hogy igyekezzek. Mentünk mi már "nátháshoz", "idegeshez", sőt olyanhoz, akinek "bezártság érzése van" (a rendőrségi fogdán). De nem hittem, hogy egy nap esetkocsi kell majd öltöztetéshez.
Sztrókja volt, megúszta maradványtünetek nélkül
Egy edzőterem öltözőjében várt minket a 30 körüli férfi. Állt a szekrény előtt, és elkeseredetten próbálta begombolni az ingét, de egy kézzel nem ment neki. Kicsit tudálékosan rákérdeztem, hogy nem lenne egyszerűbb két kézzel? Erre csak annyit felelt: "Ja, az nem mozog már 20 perce".
Hirtelen megértettem, hogy a doktornő miért tartotta fontosnak, hogy siessünk. A férfinak sztrókja volt, csak a maga egyszerű (bár igaz, pontos) módján határozta meg a tüneteket. Nyilván edzés közben megterhelte magát, és elzáródott vagy elpattant egy ér az agyában. Lassan megjelent a többi tünet is, az arca lefittyedt, elkezdett egyre furcsábban beszélni. Gyors helyszíni ellátás után beszáguldottunk vele a neurológiára, ahol sikeres beavatkozást hajtottak végre rajta, maradványtünet nélkül folytathatta addigi életét.
A finn nő esete
A sztrók egyik első tünete a beszédzavar . Erről eszembe jut egy korábbi, meglehetősen furcsa történet. Egy szociális otthonban jártunk, akkor éppen kiemelt mentőként szolgáltam. Ez annyit jelent, hogy olyan esetekhez küldenek ki egy ápolót, amihez nem kell feltétlenül orvos.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Egy magasvérnyomás-beteget láttunk el, amikor bejött egy, az épület másik szárnyában dolgozó nővér, hogy menjünk át, ha itt végeztünk, mert van ott egy nő, aki furcsán beszél. Finnül. A gépkocsivezető megjegyezte, hogy hát nem csoda, a finn valóban furcsa nyelv, és megkérdezte, hogy a nővér beszél-e finnül, illetve a szóban forgó nő valóban finn-e. Kiderült, hogy a nővér nem beszél finnül, de a néni tényleg finn, itt él Magyarországon. Tud magyarul, de az időskori demencia egyik velejáróként már csak anyanyelvén társalog. Kicsit én is zavartan néztem, hogy ha a nővér nem beszéli a nyelvet, honnan tudja, hogy furcsán beszél a páciense.
Odavezetett minket hozzá, és elmondta, honnan tudja. Bevallom, meghatódtam. Elmesélte, hogy már 12 éve ápolja a nénit, és volt ideje megfigyelni, hogy nagyjából mindig ugyanazt a két-három tucatnyi mondatot mondogatja, de most más, eddig ismeretlen szavakat hall tőle. És a tempója is megváltozott. Ez tényleg gyanús volt, így hívtam segítséget, jött is egy esetkocsi. Kiderült, hogy a néni sztrókot kapott. Néhány hónappal később újra arra jártunk, átmentem abba a szárnyba érdeklődni a néni felől. Kerestem a nővért, de nem volt bent. Épp Finnországban volt, temetésen.
A harmadik leggyakoribb halálok
A sztrók Magyarországon a harmadik leggyakoribb elhalálozási ok. Érdemes tudni, milyen jeleknél hívjunk azonnal mentőt:
- beszédzavar
- féloldali látászavar vagy látásvesztés
- féloldali végtaggyengeség
- nyelv féloldalra húzódása
- szemtekerezgés (akaratlan, gyors és ismétlődő szemmozgás)
- forgó jellegű szédülés
- zavartság
- egyensúlyzavar
Amennyiben ezek bármelyikét tapasztaljuk, azonnal hívjunk segítséget. Figyeljünk oda a diszpécser utasításaira, és ne lepődjünk meg, ha szinte percre pontosan akarja tudni, mikor jelentkeztek a tünetek először. A sztrók terápiájában a legfontosabb szempont a gyorsaság, itt tényleg minden egyes perc számít.
Gyakran előfordul, hogy a mentők kiérkezéséig vérnyomást mérnek az amúgy hipertóniás betegnél, és mivel magasnak találják, megijednek, ezért vérnyomáscsökkentőt adnak be. Ez szigorúan tilos. Egyfelől azért, mert a magas vérnyomás az esetleges agyvérzésnél tulajdonképpen tamponáló funkciót lát el, másfelől pedig azért, mert semmit sem szabad lenyeletni a beteggel, ugyanis a sztrók nyelési zavart okozhat, így a gyógyszert félrenyeletve fulladást okozhatunk.
Legjobban: