Michelangelo Dávid szobrának vizsgálatakor sokaknak szemet szúrhat a szobor aránytalanul kicsi férfiassága, de hasonló figyelhető meg a művész Ádám teremtése című festményén is. Mindez nem csupán a művészhez köthető ábrázolásmód, sőt még csak nem is a reneszánsz sajátossága. Egy friss kutatásban - amelyről az Iflscience is beszámolt - most több évszázadnyi férfiábrázolást hasonlítottak össze, és megállapították, hogy a 15. századtól kezdve egyre nagyobbá vált a férfiasság a műalkotásokon, különösen a 20. század során.
A 20. században változott meg a péniszábrázolás
A csapat fel akarta mérni, hogy az ideális péniszméret hogyan követte a kulturális változásokat az évszázadok során. Ehhez népszerű művészeti honlapokat böngészve gyűjtöttek össze több száz ruhátlan férfiábrázolást, majd térben és időben elhelyezve csoportokba rendezték azokat. A reneszánsz kortól kezdve nem volt hiány meztelen férfiak ábrázolásában, és a csapat 21 országból 232 olyan festményt azonosított, amely megfelelt a kritériumoknak. Nagyrészt európai művészek munkáiból válogattak, és kiszűrték a célzottan obszcén, polgárpukkasztó alkotásokat, valamint a gyermekeket meztelenül ábrázoló festményeket.
Mivel a festményeken nehéz felmérni a léptéket és a távolságot (például hogy valóban gigantikus-e az ember pénisze, vagy csak egy kicsi ló közelében áll), ezért a kutatók egy másik testrészhez viszonyítottak, vagyis pénisz-fül vagy pénisz-orr arányt mértek. Ebből egy olyan számot tudtak meghatározni, amelyet össze lehetett hasonlítani az időszakok között, ahol az 1-nél kisebb szám azt jelenti, hogy a pénisz mérete kisebb, mint a tulajdonos füle vagy orra, az 1 pedig egyenlő méretű.
A kutatók úgy találták, hogy a pénisz mérete rendre alacsonyabb volt a fülnél és az orrnál a 15-16. században, majd egészen a 19. századig nem is változott ez jelentősen. Igazán a 20. században nőttek meg a falloszok a képzőművészetben. Az átlagos pénisz és fül/orr arány a következőképpen alakult az évszázadok során:
- 1400–1499: 1.0585-es pénisz-orr arány;
- 1500–1599: 0.9545-ös pénisz-orr arány;
- 1600–1699: 0.9623-as pénisz-orr arány;
- 1700–1799: 1.0024-es pénisz-orr arány;
- 1800–1899: 0.9409-es pénisz-orr arány;
- 1900–1999: 1.2074-es pénisz-orr arány;
- 2000–napjainkig: 1.5761-es pénisz-orr arány.
A kutatók szerint abban, hogy a 2000-es évek során jelentősen megváltozott a pénisz ábrázolása, jelentős szerepe lehetett az internet térnyerésének és a pornográf tartalmak térnyerésének. A felnőttfilmekben szereplő férfiak tekintélyes méretű péniszei miatt az ideális méretről alkotott kép is torzult az emberek fejében. Ráadásul a méretet egyre többen azonosítják a szexuális teljesítménnyel és összességében a férfiassággal, ami az ábrázolásán is nyomon követhető.