Az egyik leggyakrabban diagnosztizált pszichiátriai zavar gyermekkorban az ADHD, amely az irodalmi adatok szerint az iskoláskorú gyerekek 5 százalékát érinti. Ugyancsak a szakirodalom szerint az ADHD-s gyermekek kb. 70 százalékánál serdülőkorában is fennáll a betegség. Sőt számos ADHD-s még felnőttkorában is szenved a tünetei miatt, pl. nem tud magasabb iskolai képesítést szerezni, vagy nem tudja azt a teljesítményt nyújtani a munkájában, amire egyébként képes lenne; vagy esetleg személyes kapcsolataiban és családi életében okoznak komoly nehézséget az ADHD-s problémák.
Habár a hiperaktív tünetek az évek múlásával csökkennek, a figyelmi problémák felnőttkorig is elhúzódhatnak. A felnőttkorban előforduló ADHD csupán az elmúlt 20 évben került a tudományos vizsgálatok középpontjába, és nem egy felmérés bizonyította már, hogy a kór ilyenkor is sok problémát okozhat. Akiknél még időben, gyerekkorban diagnosztizálják a betegséget, azoknál tünetmentessé, illetve kezelhető mértékűvé válik az ADHD, ám nem múlik el teljesen: a különböző stratégiák használatát megtanulva, a szakemberek tanácsait betartva azonban minőségi életet lehet kialakítani.
Mik az árulkodó jelek?
A felnőttkori ADHD az esetek nagy részében nem akadályozza olyan mértékben a felnőttek mindennapjait, mint gyermekkorban, és a betegség elsősorban a szétszórtságban mutatkozik meg: a felnőtt elhagyja a holmijait, elfelejt találkozókat, összekever embereket, időpontokat. A hiperaktivitás a munkában figyelhető meg leginkább: az ilyen problémával küzdő felnőttek egész nap "pörögnek", komplex feladatokat képesek ellátni, egyszerre akár több munkakört is betöltenek, látszólag minden nehézség nélkül.
Az impulzív tünetek azoknál figyelhetők meg, akiknél nagyon hirtelen "felmegy" a pumpa, indulatukat pedig számtalan, akár szélsőséges módokon vezetik le. Még nyugtalanságuk is jól jöhet olykor-olykor, az ADHD-s felnőttek ugyanis energikusabbak, kollégáikkal ellentétben pedig fáradhatatlanok. Impulzivitásuknak köszönhetően számos új ötlettel rukkolnak elő, ami az üzleti életben például remekül kamatoztatható.
Van azonban az érintetteknek egy olyan csoportja is, akiknek gyermekkori, súlyos problémái változatlanul fennállnak később is, ez pedig jelentős romlást okoz magánéletükben és munkahelyükön is. Számukra elengedhetetlen a folyamatos tüneti kezelés.
Fontos a korai diagnózis
Mivel a felnőttkori ADHD mind a magánéletet, mind pedig a társadalmi funkciókat és természetesen így a munkaképességet is érintheti, mihamarabbi felismerése és azonosítása alapvető jelentőségű. A diagnózis felállítása során ki kell zárni minden olyan állapotot, ami tünettanában hasonlít az ADHD-ra, mint a depresszió, a mánia és a kényszerbetegség.
A kezelés során hasznos lehet az egyéni vagy csoportterápia, a család- és párterápia, akárcsak a kognitív terápia. (Ez utóbbi a pszichoterápiák azon - rendkívül jól és részletesen kidolgozott - formája, amely elsősorban a beteg információfeldolgozását, gondolkodási rutinjait próbálja úgy megváltoztatni célzott beszélgetéssel és gyakorlatokkal, hogy javuljon a személy problémamegoldó képessége, és jobban tudjon reagálni környezetére.) A tanácsadás, ill. pszichoterápia mellett - indokolt esetben - gyógyszeres kezelésre is lehetőség van.
Az ADHD-ban érintett felnőttek számára nagyon fontos, hogy segítséget kapjanak környezetüktől, és maguk is merjenek segítséget kérni, legyen szó akár továbbtanulásról, akár munkába állásról.
Az oldal elkészítését támogatta a Lilly Hungária Kft. OGYI/41379-3/2014
HUSTR00069
OGYI/41379-3/2014
A dokumentum lezárásának ideje: 2014.11.03
Lilly Hungária Kft.
1075 Budapest, Madách I. u. 13-14.
www.lilly.hu
(x)